Idegengyűlölet az osztálytermekben

Színpad


hellonaci_kolibri_revmarcell.jpg
 Ruszina Szabolcs, Mészáros Tamás, Szanitter Dávid

A magyar középiskolások több mint felét zavarná, ha roma, harmadát, ha román, 31 százalékát, pedig ha zsidó lenne a padtársa. Kínaiakkal 24, szlovákokkal 22 százalékuk nem közösködne - derül ki egy, közel hatezer tanuló megkérdezésével 2005-ben készült felmérés adataiból. Az ELTE, a Pécsi, a Szegedi, a Debreceni Egyetem szociológia tanszéke, valamint az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet összefogásával végzett vizsgálat arra is rámutat, hogy a kilencedik és tizedik osztályos diákok jelentős része hajlik a társadalmi konfliktusok erőszakos megoldására, a szabadság fogalmába pedig sokan az erőszak szabadságát is beleértik. A 2008-ban az eredeti kutatás legtöbb helyszínén, Budapesten, valamint Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megismételt felmérés szerint három év alatt alapvető változás nem történt: a diákok nagyobb része a kisebbségek jogainak megóvását nem sorolja a demokrácia értékei közé. 

 
A Kolibri évek óta a tizenéves korosztályt foglalkoztató kérdésekről, jelenségekről szóló színdarabokat választ ifjúsági színházi repertoárjába. Az előadások olyan, a társadalom által sokszor tabuként kezelt témákat, konfliktusokat mutatnak be, amelyek véleményformálásra késztetik kamasz nézőiket. A produkciókhoz kapcsolódó drámafoglalkozások pedig lehetőséget nyújtanak ezeknek a véleményeknek játékos formában történő megvitatására, továbbgondolására.
 
"A darabot hat éve Halléban, a német gyerekszínházi műhelyek évente esedékes, városról városra vándorló fesztiválján láttam, ahol egytől-egyig érdekes és izgalmas témákat feldolgozó ifjúsági darabok voltak a programban - meséli Novák János, a Kolibri igazgatója. - A bemutatókhoz olyan beszélgetéseket szerveztek, melyekre a fiatal nézők mellett szociológusokat, szociális munkásokat, politikusokat, közéleti személyiségeket is meghívtak - ez sokféle aspektussal színesítette a látottak megközelítését. A Helló, náci! ebben az erős mezőnyben is az egyik legjobb előadás volt: nem csak engem fogott meg, a diskurzusba belehallgatva tapasztaltam, a diákokat is felkavarta."
 
A történet Németország keleti részén, a volt NDK területén egy kisváros rendőrőrsén játszódik. Hely híján az egyik autószerelő műhelynél az este folyamán történt csoportos verekedés két résztvevőjének osztoznia kell az őrszobán: a tizenhét éves, neonáci Rudi, és az országban illegálisan dolgozó lengyel Jan kénytelen együtt várakozni, amíg meg nem kezdődik az eset kivizsgálása.
 
"Két teljesen eltérő identitású, kultúrájú, világfelfogású ember van összezárva egy olyan térben, ahol nem lehet erővel elintézni a nézetkülönbséget, ahonnan nem lehet elmenekülni vagy hátat fordítva otthagyni a másikat - magyarázza Tóth József, az előadás rendezője.
 
Az osztályteremszínházi műfaj Németországból származik. Az előadások szerzői az osztálytermek adta feltételek figyelembevételével írják a díszletek nélküli, néhány szereplős drámákat. A színészek szerint a változó körülmények, a direkt visszacsatolások miatt izgalmas szakmai kihívás iskolákban játszani, a kamaszok a saját környezetükben pedig nyitottabbak a témák előadás utáni megvitatására.
 
Novák János csak azután ismerhette meg a szerzőt, miután megkérte az előadás szövegét. A darab írója ugyanis szerette volna elkerülni a személye ellen irányuló atrocitásokat, ezért fiktív néven (Monoblock) jegyzi az alkotást. Kiderült, hogy egy, Európában a legnépszerűbbek közé tartozó német drámaíróról van szó, aki közismert sikerdarabok szerzője. Az igazgató szerint alaptalannak bizonyult az elővigyázatosság, hisz a Helló, náci!-t Németországon kívül más német nyelvterületeken is botrányok nélkül játszották, ami azzal magyarázható, hogy a dráma az idegengyűlölettel kapcsolatos állásfoglalás helyett az emberi viszonyokra helyezi a hangsúlyt. "Mi sem politizálni vagy provokálni akarunk a bemutatásával. Azt tapasztaljuk, hogy a tévét néző, internetező kamaszok naponta találkoznak az idegenekkel szembeni előítéletek és sztereotípiák különböző szintű megnyilvánulásaival. Ugyanakkor nem sok alkalmuk adódik a jelenséggel kapcsolatos véleményük valóban átgondolt megformálására, megvitatására. Folytatva osztályteremszínházi előadásaink sorát, mi ezt az alkalmat, beszélgetési felületet szeretnénk megteremteni. Ez a darab ebben a témában erre tökéletesen alkalmas."