| Az Indul a bakterház eredetileg regény volt és a Népszava közölte folytatásokban 1939-ben. Akkor talán népi realizmusával hatott, ma viszont groteszk humora szembeötlő. |
 |
| Jelenetek a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásából |
| Bereményi Gézának van hallása erre a furcsán mai, mindenképpen magyar és népi groteszkre, amelynek nem az a lényege, hogy a szereplők tájszólásban beszélnek és drasztikusan vulgárisak, hanem hogy a világlátásuk igaz, noha tótágasra állított. A bölcsességeket egy kisfiú, Bendegúz szájából halljuk, az ő szemével látjuk a magyar királyi bakterházat, a benne élő, eltúlzott figurákkal együtt: a részeges és jóindulatú bakter, Csámpás Rozi, a "szép" menyasszony és a rettenetes sárkányanyós. |
 |
| Aztán a környezet távolabbi alakjai: Buga Jóska, a vőfély, a nyomorék Toppancs, akiből felsült vőlegény lesz, a piócás ember, aki leleményességével szerzi meg a betevő falatját - együtt így a nagy nemzeti panoptikum részei. A néző kínjában nevet ezeken az embereken attól a pillanattól kezdve, hogy a játékvasút nagy pöfögéssel megérkezik a színpadra Bodnár Enikő díszletében. |
 |
| Amikor pedig a szedett-vedett öltözetű bakter jelenik meg, fergeteges komédia veszi kezdetét, ami szünet és tempó kihagyás nélkül tart az előadás utolsó percéig. Eperjes Károlyt régen láttuk vígjátéki szerepben, ezúttal lubickol a feladatban - ellenállhatatlanul komikus és groteszk minden hangsúlya és mozdulata. Nagyon jó a tehénpásztornak szegődött kisfiú (Bogár Gergő és Balla Benjámin játssza felváltva). Csámpás Rozi, a menyasszony itt egyetlen szereplő (Köves Róza), míg a szegediek verziójában megtartják a feleséget, Borcsát is. |
 |
| Jelenetek a Szegedi Nemzeti Színház előadásából |
| Méhes László szegedi rendezésében több a szomorúság és kevesebb a humor. Az is inkább a vulgárisabb fajtából, a groteszk teljesen hiányzik ebből az előadásból - mintha egy másik szerző írta volna a Szegedi Nemzeti Színház Indul a bakterházát. Túl sok a magyarnótázás, ami elveszi a párbeszédek élét, valamiképpen lekerekíti és főképp elszomorítja a játék hangvételét. |
 |
| Például a befejezésnek a fergeteges esküvői jelenet után fent kellene maradnia, ehelyett leesik. Jók viszont a színészek. A baktert játszó Jakab Tamás, a piócás Cserna Antal, a marhakereskedő Hunyadkürti István. |
 |
| A banyát ezúttal férfi játssza, Kocsis György. Rozi Müller Júlia alakításában telitalálat: csámpás, retkes lábával, hiányzó fogaival, elcsúfított arcával és ordító butaságával ő a falu szépe, a férfiak vágyának tárgya ebben a mikrovilágban. Mert a szerelem "elfelhősíti" az emberek eszét, ahogy Bendegúz (Nagy Jenő) fogalmazza, akinek nem mindig értjük a szavát, mert elnyomja őt a cigányzene. A többnyire ifjúsági közönség azonban nagyon élvezte mind a két előadást. |
