A 19. századi román drámaíró, Caragiale komédiájában az ifjú fodrászüzlet-tulajdonos nagy kalamajkába keveredik: az egyik ? már kissé megunt ? szeretője rájön, hogy nem ő az egyetlen a férfi életében; ennél csak az nagyobb baj, hogy az információt a vetélytársnő felbőszült párjától kapja, aki életre-halálra keresi a szerelmi életébe betolakodott harmadikat. Az üzlettulajdonos és két szeretője, valamint ezek férji szerepben fellépő ?hivatalos" eltartói természetesen mind összefutnak egy őrült, farsangi éjszakán, amikor jelmezcserék és félreértések sorozatát követően tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű helyzetet.
A Csiky Gergely Színház előadásában csalók és megcsaltak, féltékenységtől szenvedő hímek és nőstények kergetik egymást egy különleges helyszínen, a bukaresti külváros lepukkant, sugárutakról álmodó világában. Mindehhez a Caragialéra jellemző, humorban és leleményben bővelkedő különleges nyelv társul, mely az átíró Parti Nagy Lajosban végre megtalálta méltó magyarítóját.
Ion Luca Caragiale: KARNEBÁL
Réz Pál fordítása nyomán írta Parti Nagy Lajos
SZEREPLŐK:
NAE GIRIMEA, borbély és felcser: Gere Dénes f.h.
IANCU PAMPON: Znamenák István
MACHE RAZACHESCU avagy CRACANEL: Hunyadkürti György
ADÓHIVATALI GYAKORNOK: Sarkadi Kiss János
IORDACHE, Girimea segédje Kelemen József
MIŢA BASTON: Márton Eszter
DIDINA MAZU: Urbanovits Krisztina
FELÜGYELŐ: Lugosi György
PINCÉR, RENDŐR: Szvath Tamás
RENDŐRNŐ: Fábián Zsolt
ÁLARCOS NŐ: Németh Fruzsina
ÁLARCOSOK, BÁLOZÓK:
Csúz Lívia, Kovács Magdolna, Papp Júlia, Kalmár Tamás, Kósa Béla
ZENÉSZEK:
Antal Tamás, Dadi László, Ekkert Miklós, Götz József, Halász Sándor
Díszlet-jelmez: Fodor Viola m.
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara m.v.
Zenei munkatárs: Rusznyák Gábor
Fény: Memlaur Imre
Segédrendező: Hollósi Katalin
Súgó: Kirsch Veronika
Ügyelő: Bors Gyula
Rendező: Réthly Attila
Bemutató: 2007. január 13-án szombat,19.30
További előadások: január 20., 24., 25.
Nem rajongok a tollért, higgye el nekem; sőt, ellenkezőleg. Olyan szerszám, amellyel soha nem vittem véghez semmi derék dolgot az én világom érdekében, de amellyel mindig csak nagy bánatot és sok kárt okoztam önmagamnak. Ha tehetném, bármikor felcserélném egy tiszteletre méltó s másokra és reám nézve is hasznosabb szerszámmal. Valamennyi ellenségemnek csak ezt az egyet kívánom: nemzedékről nemzedékre legalább minden harmadik gyermekük román író legyen, de semmi más, csak román író!
Bizonyára nagyszüleim, isten tudja, micsoda jó cselekedetei és becsületes szolgálatai eredményeként nincs nekem más szerszámom ezen a világon, mint az én ?szeretett tollam, drága tollam, becsületem és büszkeségem" (esküszöm önnek, hogy e szavakat egy épelméjű embertől hallottam). De mert csak nem lehetek más, mint román író, legyen meg legalább az a vigaszom, hogy néhanapján ?nemes" szerszámommal (és ezt nem a fentitől hallottam, hanem egy másik üresfejűtől) erkölcsi elégtételt szerezzek magamnak.
Caragiale: Az írásról /1897/
Forrás: Kaposvári Csiky Gergely Színház
