A Jade skorpió átka, avagy a kis ember újabb nagy dobása

Egyéb

Woody Allen nevét talán nincs ember, aki ne ismerné, hiszen már több mint 30 éve készít filmeket. Méghozzá nem is akármilyeneket.
A Fogd a pénzt és fuss kétbalkezes bankrablója vagy a Játszd újra Sam mégkétbalkezesebb anti-dzsigolója sokaknak örök emléket jelentenek.
Woody a tökéletes antihős. És heroikus világunkban hatalmas szükség van antihősökre, mert a filmvászonról csak úgy fröcsög a vér, amint Schwarzi és társai megmentik a világot bármitől, ami még mozog.
Az antihős ezzel szemben ügyetlen, értetlen és magányos. Néha szerencsés és bénasága ellenére igencsak szeretetreméltó. Sokkal jobban hasonlít ránk, nézőkre, mint azt szeretnénk.
Legújabb filmjében Woody Allen ismét magára vállalta a forgatókönyvíró, rendező és főszereplő szerepét is. A film története dicséretre méltó, mert messze kimagaslik az tucatfilmek átlagon aluli történetei közül sziporkázó szellemességével, remek párbeszédeivel, jópofa és elgondolkoztató alapötletével.

1940, New York. C. W. Briggs egy biztosítótársaság nyomozója, aki rengeteg ellopott ékszert és műalkotást kerített már elő. Balonkabát és kalap: a tipikus noir nyomozófigura kellékei, ha hősünk nem lenne olyan alacsony, vézna, ősz és öreg még azt hihetnénk, hogy egy Humphrey Bogart. Viszont ami nem adatott meg a külsőségekben, azt megpróbálja behozni a nagy dumával, így kollégái és kolléganői egyaránt kedvelik.
Briggs megszokott életét megkeseríti a cég új munkatársa, aki a hatékonyság növelése érdekében átrendezi az aktákat és ki akarja dobni az olyan régi arcokat, mint a nyomozó. Ez már elég ok az ellenszenvre, de ráadásul a az illető munkatárs egy csinos hölgy, aki nemcsak okos, de a nyelvét is igencsak felvágták.
Miss Fitzgerald szerepét Helen Hunt alakítja a tőle megszokott profizmussal, talán még a rendező-főszereplőn is túltesz.
A bajok akkor kezdődnek, mikor egy kolléga születésnapi buliján egy hipnotizőr együtt hipnotizálja a két ősellenséget, akik a színpadon mindenki ámulatára szerelmet vallanak egymásnak, habár erre később egyikük sem emlékszik. A nyomozó még aznap éjjel egy telefonhívást kap, ismét transzba esik, és elindul ékszereket rabolni. Másnap pedig, álmából felébredve, végzi a munkáját és önmaga után nyomoz.
Innen természetesen még sok fordulaton és mókás párbeszéden keresztül visz az út a végső megoldásig.

Hát ez a harisnya?
A film hangulatát a 40-es évek keserű-édes háttere biztosítja, a helyszínek, autók, ruhák és berendezési tárgyak jól illeszkednek a korszakhoz. A jazz pedig remekül fűszerezi az egészet.
Talán a kezdet nem túl sodró lendületű, de a film első harmada után már beindul és remek tempóban száguld a végkifejlet felé.
A film a régi klasszikus komédiák nyomdokain halad és remek szórakozást ígér mindazoknak, akik szeretik ezt a stílust.