 |
| Rába Roland |
(MTI) - Mint Rába Roland elárulta, A Jó estét nyár...-t a művészeti vezető és a dramaturgok által figyelmébe ajánlott darabok közül választotta ki. "Nem ismertem korábban Fejes drámáját, de amikor aztán olvastam, és hallgattam a zenét, kiderült, hogy hallottam már, csak nem tudtam, hogy ismerem. Ez egy olyan történet, benne olyan dalokkal, amelyeket szinte mindenki hallott már valahol, benne van a közös kulturális tudatban" - tette hozzá.
A hatvanas években játszódó történetet Fejes Endre eredetileg regényként írta meg, egy valóban megtörtént bűnügyet feldolgozva: egy fiatal lakatos magát görög diplomatának kiadva, a magyart törve beszélve, havi fizetését luxuséttermekben néhány nap alatt elköltve bolondította a lányokat, akik házasságról és külföldi életről álmodtak.
A novellából 1972-ben tévéfilmet készítettek Szőnyi G. Sándor rendezésében, Harsányi Gáborral és Tordai Terivel a főszerepben. "Természetesen a könyv nem dokumentum, hanem fikciós alkotás, de ez a történet valahogy megihlette a szerzőt. Aztán a regényből írt egy színdarabot, amihez zene is született. Ez a műfaji keveredés áthatja az egész darabot, nekem ez is tetszett benne" - jegyezte meg a rendező.
Rába Roland arra is kitért, hogy az író annak idején végigolvasta a nyomozás során született vallomásokat: amikor az egyik lánytól megkérdezték, mit akart ez a fiú, a válasz az volt, hogy semmit, csak beszélgetni. "Abszurd, megfoghatatlan, ördögi dolog, hogy nincsen oka valami rossznak. Kívülről érthetetlen, miként ér ennyit, hogy jól érezd magad, minden pénzedet elköltsd három nap alatt, és hazudozz össze-vissza, de neki valószínűleg ért ennyit. És közben az a legizgatóbb kérdés, hogy miért, mert mintha nem lenne rá válasz. Tehát az ember a saját válaszait gondolja oda, és akkor ez már rögtön nem a fiúról szól, hanem arról, aki erről gondolkodik" - szólt a darab által felvetett kérdésekről a rendező.
Megfogalmazása szerint a Fejes Endre által leírt eset ma már talán nem történhetne meg ugyanúgy, ma is léteznek azonban nők, akik mindent elhisznek a férfiaknak, csak hogy boldogok legyenek. "Hinni akarunk valamiben, és vannak, akik ezzel nagyon visszaélnek, erről is szól a darab, meg a nő-férfi kapcsolatról. És szerintem egyben egy jó krimi is, egyfajta magyar pszicho 1960-ból" - fűzte hozzá Rába Roland.
A Nemzeti Színház produkciójában a sötét öltönyös fiút Fehér Tibor, az általa megszédített lányokat Schell Judit, Martinovics Dorina, Radnay Csilla és Tompos Kátya játssza. A további szerepekben Péterfy Borit, Bánfalvi Esztert, Gerlits Rékát, Makranczi Zalánt, Törőcsik Marit (ő az 1972-es tévéfilm-változatban is szerepelt), Garas Dezsőt, Hollósi Frigyest, Blaskó Pétert, Murányi Tündét, Szarvas Józsefet, Hevér Gábort, László Attilát és Újvári Zoltánt láthatja a közönség; a zongorista Puskás Péter.
Az előadás díszletét Menczel Róbert, a jelmezeket Daróczi Sándor tervezte; a koreográfus Dékány Edit volt.
