Káin és Ábel: bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban

Színpad


gardonyigezaszinhaz_kainesabel.jpg
fotó: Gál Gábor

(MTI) "Emblematikus előadásnak szánom. Azért is választottam az idei évad nyitóbemutatójának, mert modellértékű a szerkezete, az öt szereplő jelképezi akár a magyar történelmet, akár egy családot, akár Magyarország közelmúltbeli történelmének meghatározó pillanatait is rögzíti" ? mondta Blaskó Balázs, a darab rendezője, a színház igazgatója az előadásról.
    

Mint kifejtette, a szereplők közötti összefüggésrendszer ugyan a bibliai múltat idézi, de a darabban megfogalmazott folyamatok perspektívát nyújtanak a történelem keresztmetszetében, a múltból egészen napjainkig. "Benne van a bibliai múlt az ember teremtésétől kezdődően. Az örök állítás és tagadás, a megalkuvás és belenyugvás, a lázadás és ellenállás, ez az örök kettősség és harc a probléma magja a darabban. Ugyanakkor a megoldás, mint ahogyan az életben is, csak a megegyezés lehet. Hogy az élhető jövő érdekében az egyet nem értő erők is megtalálják azokat a kompromisszumokat, amelyek megadják a közös gondolkodás lehetőségét" ? vallott az előadás filozófiájáról Blaskó Balázs.
 
Hozzátette, hogy ezzel a produkcióval kívánják jelképesen elhelyezni az ötéves színi direktori periódus alapkövét, "amelyre felépíthető az ezt követő évadok munkája".
    
A darabot Sütő András az 1970-es években írta, az ősbemutatót 1976-ban tartották Kolozsvárott. Magyarországon két évvel később Beke Sándor rendezésében mutatták be Kecskeméten.
    
Az előadás címszerepeit Portik Györffy András és Káli Gergő játssza Saárossy Kinga, Marjai Virág és Venczel Valentin oldalán.