Thorton Wilder
(1897 - 1975)
Az Alkirály cinikus, könyörtelen és élveteg. Van másik arca is? Még önmaga elől is rejtegeti. Szeretője Perichole, az ünnepelt díva. Híres, sikeres, talán még szerelmes is. Többre vágyik. Mindig többre. Pio bácsi, az örök mentor. Mindent tud. Nem csak a színházról. Az életről is. Angolna természet: semmilyen hatalom nem tudja igába hajtani. Vagy mégis? A Kapitány titokzatos, kéges szívű figura. Felfedező, világog vándora. Már csak egy dolog marad felfedezetlen. Amihez a legnagyobb bátorság kellene. Manuel és Esteban. Vagy Esteban és Manuel. Árvák. Merthogy ikrek. És egymás nélkül nem léteznek.
Adva van néhány ember, ekiket a sors így vagy úgy összeköt. Vagy elszakít. Mindannyian hajszolnak valamit. Válaszokat. Egymást. Megfejtést a kérdésekre. Vajon be lehet menni egy festménybe? Van színház az Égben? A szó vajon képes pótolni egyetlen mozdulatot? Van-e különbség Megváltás és Gondviselés között?
Kosztolányi Dezső (1885-1934)
Thorton Wilder:
SZENT LAJOS KIRÁLY HÍDJA
(The Bridge of San Luis Rey)
- Gondviselés két részben -
Thornton Wilder azonos című regényét Kosztolányi Dezső fordítása alapján színpadra alkalmazta:
BÍRÓ KRISZTA
Montemayor márkiné: BÉRES ILONA
Apácafőnökasszony: HÁMORI ILDIKÓ
Pio bácsi: IGLÓDI ISTVÁN
Perichole: BALSAI MÓNIKA m.v.
Pepita: RUTTKAY LAURA/JANKOVICS ANNA
Alkirály: MIHÁLYI GYŐZŐ
Kapitány: CSERNA ANTAL
Manuel: JÁNOSI FERENC a.n.
Esteban: GÁDOR TAMÁS a.n.
Díszlet: CSANÁDI JUDIT
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI
Koreográfus: FINCZA ERIKA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES
Rendező: GUELMINO SÁNDOR
Bemutató: 2006. december 22.
Az előadás a szerző örököseinek engedélyével, a The Barbara Hogenson Agency Inc. és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre
