(MTI) ? Megpróbáltunk olyan magyar kulturális értékeket színpadra fogalmazni, amelyek első ránézésre talán avíttnak, porosnak tűnhetnének, ha csak a szövegkörnyezetet nézi az ember ? mondta Pataki András, az 1995-ben alapított Forrás Színház igazgatója, aki szerint azonban a szövegkörnyezet mögött olyan izzó hagyomány található, amely működő drámává teszi ezeket a darabokat.
A Karnyóné az első abszurd elemeket tartalmazó vígjáték, Csokonai csurgói helyettes tanárként egy fenntartói "dorgálást" követően, középiskolás diákjainak segítségével állította színpadra a művet ? tette hozzá, kiemelve, hogy a sajátos körülmények között született darabban felvonultatott párbeszédek, szituációk messze megelőzték a kort.
Pataki András szerint a "diákos" rendezés az abszurd helyzeteket kijátszva számos geget, friss megfogalmazású vagy akár modernnek látszó poént is alkalmaz, analógiát teremtve ezzel a korabeli bemutatóval. A komikus helyzetekbe Csokonai néha tragikus felhangokat vegyít: a csúfosan cserbenhagyott Karnyónét meg is szánja valamelyest, tragikus szenvedélyét, az ifjakért való nevetséges epekedését azonban keményen "bünteti". A bohózati torzítás, elrajzolás mintájául a korabeli magyar valóság fonákjelenségei szolgáltak ? mutatott rá a színház vezetője.
A vígjátékban, amelynek bemutatóját tavaly ősszel tartották Veszprémben, Bánsági Ildikó mellett többek között Dörner György, Papp Attila, Ács Tamás, Molnár Anikó és Pintér Gábor lép színpadra. A díszlet Pataki András munkája.
