Kaszás Attilát a Nemzeti Színház és a Vígszínház saját halottjának tekinti

(MTI) - A Jászai Mari-díjas színművész 47 éves korában, múlt pénteken hunyt el. Temetéséről később intézkednek.
    Kaszás Attila március 19-én este a Nemzeti Színházban, a Tizenkét dühös ember című előadás előtt lett rosszul, az orvos később agyvérzést állapított meg.
    A színművész az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben hunyt el, halálának közvetlen oka a vérkeringés összeomlása volt.
    A Nemzeti Színház előcsarnokában emlékhelyet alakítottak ki, ahol a közönség leróhatja kegyeletét. Kaszás Attila emlékére a teátrumban pénteken este 8 órától szombat reggel 6 óráig virrasztást tartanak, amelyen a színészekkel együtt bárki részt vehet.
    Kaszás Attila 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, majd négy évig szabadúszóként tevékenykedett. A művész 2003-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz.

 

 

 

Fekete zászló emlékeztet két felvidéki magyar színtársulat épületén, a révkomáromi Jókai Színházon és kassai Thálián a Révkomáromból származó magyar színész, Kaszás Attila halálára, akit e két városban is ismertek, szerettek és gyászolnak.
    A vágsellyei kórházban született Kaszás Attila édesanyja a közeli Zsigárdról származik, ahol az elhunyt művész kisgyermekkorában sokat tartózkodott, majd egy ideig a Zsigárddal szomszédos Vágfarkasdon élt, de valójában Révkomáromhoz kötődik, ahol alapiskolába és gimnáziumba járt, ahol a szülei évtizedeken át tanítottak.
    Zsigárd polgármestere, Baranyai Alajos a halálhírre reagálva azonnal jelezte, hogy a művész nagyszüleinek - ma tájházként szolgáló - egykori házában Kaszás Attila emlékét egy emlékszobában kívánják megőrizni.
    A Jókai Színház társulata már szombaton gyertyagyújtással emlékezett meg a pályatársról. Egykori iskoláiban, az egyik révkomáromi magyar alapiskolában és a Selye János gimnáziumban szerdán, kegyeleti megemlékezésen idézik fel az emlékét. Kaszás Attila gyakran visszajárt a szülővárosába, szüleihez, iskoláiba, egykori diák-és pályatársaival tartós kapcsolatban állt.
    "Révkomáromtól nem lehet elszakadni, szerencsére Révkomárom és Budapest közel esik egymáshoz. "A testi és lelki kétlakiság" nem is olyan nehéz, de ha a távolság nagyobb lenne, attól sem lenne nehezebb, mert a szeretet és az emlékek gyökerei mélyek" - nyilatkozta nem sokkal a halála előtt a művész.
    "Kaszás Attila nemzedékének is egyik legtehetségesebb játékosa volt. Született művészlélek, nagyfokú elhivatottsággal, szakmai alázattal, rendkívüli energiával. De ami a nagyok, legnagyobbak között is csak keveseknek adatik meg: emberként is méltó volt a csodálatra" - írta róla nekrológjában hétfőn a pozsonyi Új Szó.