Kentaur a nyughatatlan lélek

Színpad

A kortárs díszlettervező generáció egyik legkiválóbbika újabb kihívás előtt. Van másféle kihívás is. Bármikor kihívhatják a társalgóból, miközben interjút ad, hiszen zajlik az összpróba a színpadon, ahol a megálmodott színpadi masinéria most kezd mozgásba lendülni.

- Két darabot soha nem lehet egymáshoz mérni - mondja Kentaur. Az egyik barokk, a másik református templom belülről. Olyan, mint hogyha a Ryan közlegény megmentését a Chicago című filmhez próbálnád hasonlítani. A Fantom egy nagyon gazdag látványvilágú, vadromantikus alkotás, "színház a színházban". Ez pedig egy drámai mű. És hihetetlenül nehéz. Most nem a zenei fajsúlyáról beszélek, hanem azokról a technikai megoldásokról, amelyeket megkövetel.
Szirtes Tamás rendezővel arról beszélgettünk a kezdeteknél, hogy kétféle "útvonal" áll előttünk: vagy egy puritán, szinte kamara jellegű megvalósítás, vagy egy gazdagabb, a nézők számára világosabb ábrázolásmód. Az utóbbi mellett döntöttünk. S amikor Londonban bemutattuk az elképzelésünket makettben, jelenetről jelenetre, nagyon boldog volt a mester (értsd: Webber - a szerk.), egy rossz szava, egy kérdése nem volt. Semmit nem akart megváltoztatni rajta. Ugyanilyen elismeréssel fogadta Ben Elton szerzőtársával Bródy János dalszövegeit is.

Visszatérve a díszletre, azt gondolom, attól, hogy ilyen elképesztő mennyiségű, különböző helyszín van - amelyeket megmutatunk -, nagyon mozgalmas és látványos előadás lesz, amelyben új, izgalmas technikákat is kipróbálunk. Persze a lényeg: bár a Volt egyszer egy csapat afféle írországi West Side Story-történet, itt nem a szerelmespáron van elsősorban a hangsúly, hanem egy csapaton. Egy futballcsapaton. S az ő sorsukon keresztül az együvé tartozásról, szerelemről, barátságról és sok más fontos dologról esik szó.

 
- A magyar néző felfedezhet benne bizonyos "áthallásokat"?

- A darabbéli katolikus kontra protestáns vallási konfliktus voltaképpen ürügy. Erről Bródy János tudna igazán beszélni, aki a szövegkönyvet is írta. Nem csak magyarországi, hanem bizonyos európai jelenségekre figyelmeztet ennek a konfliktusnak az ürügyén. Például arra, hogy attól, hogy te ilyen vagy, ő meg olyan, még normálisan egymás mellett lehet élni ugyanabban a hazában. Vannak országok, amelyek még mindig valamilyen szintű elnyomás alatt élnek, még akkor is, hogyha látszatra demokrácia van. S hogy a felparázsló vallási háborúk mögött valóban a vallás van-e, vagy valami egészen más, az nagyon komplex dolog, ebbe nem is érdemes belemenni.
Annyira szépen és költőien van megfogalmazva ez a darabban, és annyira tisztán érthető az a fajta attitűd, ahogyan az alkotógárda erről a dologról gondolkodik. Nem próbál szájba rágni. Van egy nagyon szép történet, amely emberekről szól, szerelmekről, barátságokról szól, amelyek a lehető legostobább módon szét tudnak hullani. Ezt látjuk magunk körül, megéltük az elmúlt tízegynéhány évben és megéltük előtte is. Ennek a történetnek, amely Írországban játszódik, bármennyire is közös Európa van, még mindig nincs vége. És nálunk sincsen vége.

- Nyilván ahhoz is kell egy csapat, hogy a Volt egyszer egy csapat meg tudjon jelenni a színpadon.

- Abszolút így van. Volt egyszer egy "csapat mag" és abból lett egy nagy csapat. Nagyon fontos, hogy a Fantom alatt már összerázódtunk. Most társult hozzánk Szakács Györgyi jelmeztervező, akinek szintén egy hatalmas monstrummal kellett megküzdenie. Nem csak a több száz jelmezről beszélek. A közelmúlt realizmusát megtervezni hihetetlenül nehéz feladat. S jött egy új koreográfus, Tihanyi Ákos, aki káprázatos táncokat, táncképeket, mozgásokat komponált.

- Hogyan véli, Webber zenéje egyaránt vonz majd minden korosztályt?

- Nem tudhatom. Ez nem rock-opera. Ez egy musical. Dalok vannak felfűzve egy komoly zenei ívre rockos, popos hangzásban, amelyben erősen megjelenik az ír népzene. Nagyon impulzív, nagyon energikus muzsika. Minden generáció szeretheti.

- Egy ilyen kőkeményen végighajtott szezon után, jön az édes pihenés?

- Még nem. A napokban fejezem be Urbán stigma című lemezemet. Ősszel fog megjelenni. Bő egy esztendeje dolgozunk rajta a zenekarommal: Háry Péter billentyűs-basszusgitárossal, aki a dalok javának szerzője, Madarász Gábor gitáros-szövegíróval valamint Svéger Zoltán dobossal. Azt hiszem, izgalmas album született.

- Utána, irány a tenger, az azzuro, a pálmafák?

- Nem. Norvégia felé veszem az irányt. Egy szabadtéri Aida előadáshoz tervezek díszletet és jelmezt is. Aztán nyár végén újra kezembe veszem a festőecsetet. Jövőre két kiállításom lesz. - Kentaur mókásan rám hunyorít - Szeretem csinálni.
Nyughatatlan lélek vagyok.

Fotó: a szerző