Kiknek készült a Művészetek Háza két kiállítása?

Színpad

Szombaton és vasárnap nemcsak a külföldiek, de a hazai Pécsre látogatók is hiába keresték a nyitvatartási rendet. Végül munkatársunk kitartásának hajlandók voltak kinyitni, az amúgy lezárt kiállító termeket. Az már külön kérdés, hogy vajon azok elől, akik Bálint András Arany János estjére érkeznek miért zárják be a kiállítótermek ajtaját?

Szakács Györgyi eredeti jelmezeinek alig tucatnál több darabját egy kicsinyke terembe zsúfolták össze. Egy-egy szép ruhaköltemény alatt ilyen felírások olvashatók: Lázadó- Egri Márta; Hamlet - Csomós Mari; Ármány és szerelem (Csak ennyi!) Azt a fáradságot sem vették a kiállítók, hogy a jelmezek alá odaírják, mikor, milyen színházban, kinek a rendezésében, és milyen szerepben viselte a színész a jelmezt.
Szakács Györgyi európai hírű jelmeztervező, számos elismerés, díj és kitüntetés birtokosa. Ha egy színház után érdeklődő mai tizenéves megnézi a kiállítást, róla nem tud meg semmit. Szakács Györgyi többet érdemelne!

 
 
A XIII. Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál keretében "100 év - 100 báb'' címmel a magyar bábművészet 1850 és 1950 közötti korszakából egy fantasztikusan érdekes, jól megrendezett és áttekinthető kiállítást láthattunk. Az utazó-kiállítás reprezentatív válogatás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet bábgyűjteményének anyagából. A legjelentősebb alkotó művészek munkáit mutatja be Papp Eszter vezető muzeológus.
 
 
Megismerkedhetünk a vásári bábjáték metamorfózis-marionettjeitől kezdve az avandgárd bábfigurákig minden jelentősebb irányzattal. Láthatók a magyarországi vásárokat járó bábjátékos-dinasztia, a Hinz-Család, a Korngut-Kemény család hagyatékai épp úgy, mint az id.és ifj. Kemény Henrik híres Vitéz László bábjának több változata is. Rajtuk kívül megismerkedhetünk a XX. század jelentős alkotóival, Rév Istvánnal, Blattner Gézával is. Egy olyan városban, mint Pécs, ahol működik önálló Bábszínház egy ilyen kiállítást a Széchenyi téren óriás posztereken kellene hirdetni.

Fotó: Peti Péter