Korunk leggyönyörűbb hangja egy érzéki nőé

Színpad

Renée Fleminget nevezte már a kritika Amerika legszebb hangjának, az ezredforduló első számú szoprán dívájának, az opera egén tündöklő legragyogóbb csillagnak.
Akik videófelvételen is láthatták, meggyőződhettek róla, hogy színpadi játéka is nagyszerű, sőt mi több, nemcsak hangja, hanem megjelenése is kitűnő. Korunk érzéki nőtípusát, ideálját testesíti meg.
Ő az a művész, akit a fotográfusok is kedvelnek: engedi magát fényképezni, és mindig mosolygós, fotogén arcáról csak jó képeket lehet készíteni. Maria Callas óta nálunk, Európában talán csak Cecilia Bartoli népszerűsége vetekszik az övével.
Fleming sztárságának alapja: hangjának hamisítatlan, tiszta szépsége. A tehetség zavarba ejtő gazdagsága, technikai könnyedség, ragyogóan áradó szoprán hang.

Ez a hang nem annyira éles-érdes, mint Callasé, de semmiképpen sem negédes. A hazai operabarátok többször is felfigyeltek rá, hiszen a Universal Company jóvoltából a világpremierrel egy időben találkozhatnak felvételeivel. Ilyen volt például André Previnnek a nálunk oly népszerű Tennessee Williams-darabból, A vágy villamosából írott operája: a világpremiert rögzítő felvételen Blanche szerepét énekelte Fleming olyan drámai erővel, annyira hatásosan, hogy az I want magic kezdetű dal azóta slágerszám lett.

A világ nagy dalszínházaiban megforduló Renée Fleming Maria Callaséhoz hasonló, széles repertoárt tudhat magáénak. Négy évvel ezelőtt lemezen is megjelent Dvořak Rusalkája, amely aztán elnyerte az Év felvétele címet a legrangosabb komolyzenei laptól, a Grammophone-tól.
A művésznő számos díj, köztük az Académie du Disque Lyrique Solti-díjának (első) birtokosa. Solti Györgyhöz különben bensőséges művészi kapcsolat fűzte, együtt rögzítették lemezre a Don Giovannit és a Cosí fan tuttét.

Fleming híres kezdeményező-készségéről, vállalkozókedvéről: bátran részt vesz világpremierek színrevitelében, többek között a már említett A vágy villamosán kívül Susa Veszélyes liezonok és Corigliano Versailles-i szellemek című operájának főszerepét is énekelte.
Mi sem bizonyítja jobban sokoldalúságát, mint hogy az utóbbi két évben megjelent egy Strauss-hősnők című CD-je, valamint Puccini-, Massenet-, Leoncavallo-, Verdi-áriákat csokorba gyűjtő albuma. Legújabb, Bel Canto című CD-jén még a korábbi sokszínű repertoárt is túlszárnyalja: kifejezetten ritkán hallható operákból énekel (Bellini: La sonnambula, Donizetti: Maria Padilla, Rossini: Semiramide, Bellini: Il pirata, Rossini: Armida, Donizetti: Lucrezia Borgia).
E sorokat olvasva bizonyára sokan elgondolkodnak: miért nem ismerhetik élőben Reneé Fleminget? Tudomásul kell venni: ma egy valódi világsztár a mi operaházunk, de még nálunk gazdagabb európai városok dalszínházai számára is megfizethetetlen. Így marad számunkra a CD-, a video- vagy legújabban a DVD-felvétel alapján gyönyörködni a hangjában, játékában.