(MTI) - A Zsámbéki Színházi Bázison július 26-tól négy estén adják elő a darabot, a Balatonföldvári Szabadtéri Színház Kulturális Kikötő programján pedig augusztus 2-án szerepel az előadás. A Libiomfi című, 2003-ban készült nagyjátékfilmet, amelyet hárman írtak és rendeztek, a 34. Magyar Filmszemlén három díjjal is jutalmazták, és több mint 30 ezren látták moziban.
A produkciót eredetileg is kétféle formában képzelték el, filmként és színházként: a film magát a történetet meséli el, bemutatva e kicsavart világot, szórakoztatva, de tárgyilagosan, a színház pedig bevonja a nézőt az "őrületbe". Az alkotók eredeti elképzeléseik és a film alapján írták meg a Libiomfi című színdarabot. Közlésük szerint a színdarab nem a forgatókönyv egy változata, hanem egy teljesen önálló mű. Minden jelenet átalakult, új jeleneteket és dialógusokat írtak. A szerkezet is más, például a szöveg jelentős részét verses formába öntötték, továbbá belekerült a darabba egy új dramaturgiai elem: a Kaszás. A Kaszás maga a halál, fekete csuklyában, kezében kaszával. Ő a mesélő, a főszereplőkön kívül minden figurát ő játszik.
A darabról szóló összegzés szerint a Libiomfi története valós alapokon nyugszik. Az alapötletet Liebe Attila, "az ózdi fojtogató" adta, aki vidéki művelődési házakban az általa értelmezett Sztanyiszlavszkij-módszer szerint tanított színjátszást fiataloknak úgy, hogy közben fojtogatta tanítványait. A színdarab történetének középpontjában is egy színházi rendező áll, aki sajátosan értelmezi Sztanyiszlavszkij módszerét. Libi bá régi álma teljesülhet azzal, hogy színre viheti az általa feldolgozott Micimackót. A történet a szereplőválogatással indul, amikor a rendező egy különleges módszer segítségével megismerkedik a "kiválasztottakkal".
Az alkotók tájékoztatása szerint a darab annak tragikomikumát mutatja meg, milyenek vagyunk, amikor a legjobb szándékkal bátran szembenézünk sorsunkkal, ám tévesen ítéljük meg szerepünket a világban. Libi bá tanítványai talajvesztett kisembereknek hiszik magukat, pedig valójában nagy formátumú, jobb sorsa érdemes hősök. Libi és élettársa, Anikó ugyanakkor kisstílű komikus figurák, akik tragikus hősöknek képzelik magukat. A művészek élő, happening jellegű, szabad előadást képzeltek el, a prózai jelenetekben sok improvizatív, interaktív helyzettel, valamint versekkel és a dalokkal.
A Libi bácsi szerepét megformáló Tamási Zoltán és az "Anikó bácsit" alakító Dióssi Gábort mellett Sipos Imrét, Végh Zsoltot, Stefanovics Angélát, Kálmánchelyi Zoltánt és Hajduk Károlyt láthatja a közönség az előadásban. A díszletet Murányi Tünde, a jelmezeket Szűcs Edit tervezte.
