Zongorista - Witterle Gábor
Díszlet - Bényei Miklós
Jelmez - Hammer Edit Zenei vezető - Witterle Gábor
Asszisztens - Fenyvesi Judit
Rendezte - Moravetz Levente
A Pécsi Harmadik Színház Előadása
LOLA BLAU
?- 1947 Július 14. Lola Blau! Jó estét újra Bécs!? - Kiáltja arcunkba a bohóc!
?- Nem is tudom, hogy mitől félek jobban... hogy minden megváltozott, vagy hogy semmi se...? - Teszi hozzá Lola és arca, minden mosolya ellenére szomorúbb, mint a bohócé.
LOLA BLAU
Ő Lola Blau, aki több éves távollét után visszatér hajdani sikerei színterére. Érkezésével több sláger bújik elő a feledés homályából, s amíg végig kacaghatjuk egy szerencsétlen sorsú művész ön-ironikus vallomását, elénk lép az emberiség történetének legsötétebb korszaka is, hogy szégyen nélkül ejthessünk egy könnycseppet, halottainkért.
LOLA BLAU
DÉVÉNYI Ildikó Színművésznő
Pécs. 1960. aug. 16.
Családi adatok: Férjezett, Moravetz Levente, Gy.: Moravetz Péter
Tanulmányok: Pécsi Művészeti Szakközépiskola balett szak. 1978.
Életút: 1978-1982. a Győri Kisfaludy Színház, 1979-ig. a Győri Balett, 1982-ig. a színész társulat tagja. 1982-től, 1999-ig a Pécsi Nemzeti Színház színművésznője. 1999-től szabadúszó. 1995-től, a Siófoki Német Nyelvű Kálmán Imre Nyári Színház művésznője, szubrett szerepkörben. 1995.-től zenés darabok koreográfusa is.
Kitüntetések: Többszörös nívódíj, 1997 Siklós, Pro Arte díj, 1998 Pécs, - Az év színésznője / közönségdíj / - 1999 Siófok, - Kálmán Imre díj ?
Főbb szerepei.:
Goldoni; Nyári kalandozások
Hrabal; Szigorúan ellenőrzött vonatok / Grófnő /
Huszka; Mária főhadnagy /Marcsa/
Ábrahám Pál; Bál a Savoyban /Daisy /
Szirmai Albert; Mágnás Miska /Marcsa/
Emerich Kálmá; Grefin Mariza /Lisa/
Emerich Kálmán; Csárdásfürstin /Stázi/
Georg Kreisler; Lola Blau /Címszerep/
Füst Milán; Lázadó /Tini mama/
Eve Ensler: A Vagina Monológok. / Nő /
Moravetz Levente Színművész-rendező
Beszterce. 1957. aug. 17.
Családi adatok: Nős, Dévényi Ildikó, Gy.: Moravetz Péter
Tanulmányok: Színház és Filmművészeti főiskola színész tanszak 1975.
Életút:
1979-től 1982-ig a Székesfehérvári Nyári Színház vezető rendezője. Ugyanakkor, 1980-tól 1986-ig a Radnóti Színpad tagja, mint színművész. Ez idő alatt, 1985-től 1986-ig a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának művészeti vezető. 1986-tól 1998-ig a Pécsi Nemzeti Színház színész-rendezője, közben, 1990-től 1994-ig Szentkatalin település független jelöltként induló, társadalmi megbízatású polgármestere. 1995-től, a Siófoki Kálmán Imre Német-nyelvű Nyári Színház kitalálója, létrehozója és produkcióra szerződtetett főrendezője. 1998 és 1999-ben, a TNG. vezető írója. 1999-től 2003-ig, a Fiatalok Színházában három szerepre szerződött színésze, valamint a Goór Nagy Mária Színésztanoda másodéves színész osztályának egy ideig osztályfőnöke, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában betöltött állása miatt, a későbbiekben óra adó tanára. 2003.- NKÖM-ben, Görgey Gábor kultuszminiszter vezető-főtanácsadója.
Kitüntetései: 1990-ben miniszteri kitüntetés, 1995-ben Pécsett az év színésze, 1996-ban Siófokon Kálmán Imre díj, 1999-ben Egerben, az év művésze.
Főbb szerepei: Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz / Lumpáciusz /, Fejes Endre: Angyalarcú / Címszerep /, Schwajda: Csoda Magyar módra / Zöld Géza /,
Film ? TV: Muriac: Az utolsó éjszaka / George /, TV sorozat: Hipp-Hopp / Doki /, Pécsi Nemzeti Színház: Goodspell / Júdás /, Julius Caesar / Caesar /, Tizenkét dühös ember / Negyedik esküdt /, Szentivánéji álom / Oberon /, Nem félünk a farkastól, / George / Sybill /Poirot /?
Főbb rendezései: Györe - Fehér - Moravetz: Orfeo szerelme / Musical / Ördögh Szilveszter: Koponyák hegye / Színmű / Hunyadi Sándor - Szakonyi Károly A Három sárkány / Vígjáték / Huszka: Mária főhadnagy / Operett / Fillár - Moravetz: Noé / Rockopera / Kálmán Imre: Marica grófnő / Operett / Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi / Operett /
Georg Kreisler: Lola Blau / Musical / Lagrand ? Demy ?Moravetz: Cherbourgi esernyők
/ Sanzon ? opera / Eve Ensler: A vagina monológok.
Lola és szerzője
Georg Kreisler Író, zeneszerző
Bécsből menekülnie kellett. Amerikában nem volt sikere. Fanyar, bizarr világú sanzonjaira nem volt vevő a közönség. Visszatérve Bécsbe, újra szárnyára kapta a siker. Európa fogékony volt különös hangulatú dalainak zenéjére és szövegére.
Önéletrajza szerint élete drámai fordulata tizenhat évesen érte: Ausztria, 1938, Anschluss ? a hitleráj végérvényes beköszönte. Lévén zsidó, menekülnie kellett a családnak és egyenesen Hollywoodba mentek, ahol egy unokatestvére dolgozott a filmiparban. Zongoraleckét adott, énekléssel próbálkozott, filmzenét csinált. Tizenkilenc évesen néhány zenés revüt dirigált, operát egy operaiskolában, ahol korrepetitorként dolgozott. Zenét szerzett többek között Charlie Chaplin számára is. 1942 végén, a bevonulása után, írt egy katona musicalt, s társulatával táborról táborra járva szórakoztatta a katonákat. A háború után megint Hollywood következett, de az egyhangú és ?művészietlen? munkától megcsömörlött. Irány New York. Belevetette magát a kabaré világába, tragikus-groteszk dalaival azonban csak szűk körben aratott sikert, mert a lemezkiadók, a rádió és tévé csak bevált sikerreceptekre volt vevő. Négy év bárzongoristáskodás és vegetálás után visszatért Európába.
Bécsben, fanyar és bizar hangvételű saját maga által írt sanzonjaival azonban sikert aratott. Itt azátn már ?befogadta? a rádió és a tévé is, zenés komédiákat, színdarabokat írt, az Intim Theater vezetője lett. Bécsből aztán feleségével és partnerével, Topsy Küppersszel München és Berlin kabarévilágába vetette bele magát. Később kedvenc partnerével, jelenlegi feleségével, Barbara Petresszel szerepelt színpadon és tévében, még a közelmúltban is közösen adtak ki lemezeket.
A LOLA BLAU ősbemutatója 1971-ben Bécsben volt. Kreisler maga, így írt darabjáról;
? nem kifejezetten színmű, amelyiket én általában írok. Ez egy monológ önmagammal. Csakhogy engem nem hívnak Lolának. 1922-ben születtem Bécsben, míg Lola Blau dramaturgiai okokból kiindulva néhány évvel korábban jött a világra. Mint Lola 1938-ban az USA-ba emigráltam, éjszakai mulatókban léptem fel, nyilván a főszereplő erotikus bűvköre nélkül. Én, akárcsak Lola Blau, a háború után visszatértem Európába.
