(MTI) - Szinetár Miklós elmondta: bár a koncepció és a díszletek azonosak a 2008-as szentpétervári produkcióval, az előadásnak természetesen van és kell, hogy legyen sajátos magyar íze.
Az operett egyik jellegzetessége, hogy a színészek köré formálja az előadást. "Attól, hogy nálunk a címszerepet Kalocsai Zsuzsa és Fischl Mónika alakítja, a király szerepében Huszti Péter, Belotte-ként Oszvald Marika, Calicot-ként Csere László, Madeleine-ként pedig Kékkovács Mara látható, nos, ettől teljesen más lesz a mű vonalvezetése, ami szövegváltoztatásokkal is jár" - fogalmazott Szinetár Miklós.
A rendező úgy véli, hogy a Madame Pompadour az operett és a musical műfaja között elhelyezkedő szokatlan alkotás. A mű hősei időnként megpróbálnak kitörni az életüket meghatározó könyörtelen keretek közül, ám ez korántsem mindig tűnik lehetségesnek.
"Különös ez a mű azért is, mert a közönség hozzászokott, hogy az operett külsőségeit a XIX. század végi és a XX. század eleji látvány jellemzi, ez pedig rokokó környezetben játszódik. Ami ugyanaz: nagyon jó a zene és kitűnőek a táncok (Lőcsei Jenő koreográfiája)" - fűzte hozzá Szinetár Miklós.
A darab pikáns és fordulatos cselekménye Párizsban, XV. Lajos király udvarában játszódik. Valós tény, hogy e történelmi szempontból tehetetlen uralkodó minden energiáját erotikus kalandokba "fektette". Neje mellett számos szeretőt tartott. Amikor az éppen aktuális barátnő 1744-ben (állítólag kellő méreg hatására) elhunyt, őt Madame Pompadour követte őfelsége ágyában. Az operett meséje szerint amikor Lajos vidéki vadászatra utazik, a Madame - hű komornája kíséretében, rangrejtve - ellátogat a közismerten közönséges kocsmába, a Művészetek Istállójába, hogy végre az egyszerű néppel, jobban mondva egy igazi férfival találkozhasson. René d'Estrades gróf ugyancsak rangrejtve van itt, mivel nemrég nősült és egy röpke időre elszökött hazulról, hogy egy igazi nővel tölthesse az éjszakát - a folytatás kitalálható.
A huszadik század egyik legnépszerűbb operett-komponistája volt az Olmützben született, de Berlinben és Bécsben zeneszerzővé lett Leo Fall. Több műve aratott nagy sikert Budapesten is, majd az 1922-ben színre került Madame Pompadour a világsikert hozta meg a zeneszerző számára.
