 |
(MTI) A Szegedi Szabadtéri Játékok 2011-es évadját Az ember tragédiája nyitotta meg. A főszerepeket Rátóti Zoltán, Ónodi Eszter és Trill Zsolt alakította. A produkció létrejöttéről és az előadásról született werkkönyvvel tisztelegnek a szerzők és a kötetet megjelentető Helikon Kiadó Madách Imre halhatatlan műve, a 150 éves Az ember tragédiája előtt. A kötet a magyar dráma napján jelenik meg, ezen a napon minden évben azt ünnepeljük, hogy 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách művét a Nemzeti Színházban.
A kötet több mint száz fotója az előadás születését mutatja be a próbafolyamat kezdetétől a meghajlásig, a képek Bócsi Krisztián fotográfus két hónapi munkájával készültek ? mondta Kornya István szerkesztő a kötet keddi bemutatóján a budapesti Bárka Színházban. Bócsi Krisztián elmondta: azt a küzdelmet akarta megmutatni, amelyet a művészek vívtak a monumentális előadás megvalósításáért.
Korniss Péter fotós arról beszélt, hogy a könyvet kézbe véve irigység fogja el, amely elsősorban annak a munkának szól, amelyet végigvihetett Bócsi Krisztián, hiszen ez a legnagyobb adományok egyike a fotográfusnak, aki szeret egy színházat, hogy végigkísérheti az előadás létrejöttét. Mint hangsúlyozta, a színházi fotográfus alapállása az alázat, a rendező és a színészek munkájának megörökítése a feladata. De marad tere a fotográfusnak is, amely ebben a könyvben is tetten érhető, az az érzékenység. Bócsi Krisztián portréin a munka átszellemültsége tükröződik ? tette hozzá. Kiemelte: a fotográfus alkalmazkodó képességére, tapintatára nagy szükség van, másrészt viszont pontosan tudnia kell, mit fényképez, miről szól a darab, mit akar a rendező, hol vannak a kulcsjelenetek.
A próbafolyamat fotói közül azt a képet emelte ki, amelyen az Úr szerepét játszó színész 17 méter magasból néz le, mint mondta a képtől tériszonya lett, ez bizonyítja, a fotó jó. Szólt arról a fotóról, amelyen a rendező lapozza az általa teleírt szövegkönyvet. Mint mondta, egyszerű, sokatmondó kép, a fotográfus nem kis teljesítménye. Vidnyánszky Attila elmondta: ugyan nem nézhetne így ki egy példány, ám ő minden könyvet "felfal, elpusztít", így teszi sajátjává. Az ember tragédiájában, amely számára nem egy, hanem a magyar színdarab, minden alkalommal új csodát fedez fel. A művet többször rendezte, van olyan mondat a darabban, amelyet egykor kihúzott, ma kulcsmondatként értékeli. Belevágna egy olyan előadásba is, ahol minden sorát színpadra viszi ? mondta.
"Azokat az anyagokat szeretem, amelyeken keresztül újra gondolom az életem és amelyek inspirálnak" ? fogalmazott, hozzátette: legközelebb február-márciusban rendezi meg Az ember tragédiáját.
Ónodi Eszter elmondta: Vidnyánszky Attila rendező személye és a helyszín vonzotta a munka elvállalásakor, Éva nem volt szerepálmai között. Hozzáfűzte: a munka közben azonban kiderült, hogy a szerep sok lehetőséget tartogat egy színésznő számára, a próbafolyamat izgalmas volt. Mint mondta, Éva, akárcsak a Nap, állandó és örök; megfejtésük szerint megkérdőjelezhetetlensége abból táplálkozik, hogy a darab elejétől áldott állapotban van. Nem az eszmék és különböző filozófiák mozgatják, hanem az erős ösztönösség.
Másfél évszázada született Az ember tragédiája, 1859-ben fejezte be Madách Imre a munkát. A kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a "nagy mű" nyomtatásban. Az 1931-ben alapított Szegedi Szabadtéri Játékok története során a legtöbbet előadott mű a Tragédia volt, amelyet utoljára 2000-ben játszottak a Dóm téren.
A 150 éves jubileum alkalmából újra műsorra tűzték a darabot 2011-ben; július 1-jén és 2-án majdnem nyolcezer ember látta. Mivel az előadás mindössze kétszer volt látható, ezért is született meg a werkkönyv ötlete. Így azok is képet kaphatnak erről az élményről, akik nem láthatták az előadást, akik pedig látták, megtudhatják, hogyan készült.
