MAGYAR DRÁMA NAPJA - Szeptember 21.

- Nekem az, az érzésem, hogy az a sok panasz, ami mostanában elhangzik a magyar dráma kapcsán, hogy szegényesebben szerepel, az megfelel-e a valóságnak? Nem ismerem pontosan a valóságot. Úgy gondolom, hogy a magyar drámák - a maguk értékeivel -, olyan helyet képviselnek a magyar tudatban, hogy azt nem lehet megkérdőjelezni.
De belátom, hogy a valóságban a színpadjainkon alul van képviselve, az is lehet, hogy nincs, de ezt sem merem mondani, nincs olyan drámaírónk, aki olyan értékeket tudna produkálni, mint Katona József, Madách Imre vagy Sütő András, csak Ő nem tűnhet olyan klasszikusnak talán, mint az előbb említett nagyok, bár egyik-másik darabja nagyon sok előadást megért a magyar színpadokon.
Mindenképp jó a Magyar Dráma Napját megünnepelni, mert lehetőséget ad, a magyar kultúrának, az emberi önazonosságának egy részét feltölti.
Nem vagyunk túl rossz helyzetben!

- A magyar drámák egyik főszereplője volt Sinkovits Imre, akit én magam is jól ismertem, megtisztelt a barátságával. Amit Ő produkált, akár Sütő András darabjaiban, akár Katona József drámájában vagy Madách műveiben, különösen a fantasztikus sorozatot megélt Mózes főszerepében, valamennyiünknek annyira bent van a gondolatvilágában. Személyesen az alakításai hiányát érzem.
Most vasárnap lesz Gödöllőn egy nagyon szép megemlékezés róla, a művelődési házban, ahol magyar művészek sokasága fog megemlékezni róla. Megint előtérbe fogja állítani az Ő személyét, mint előadóművészt.