A Magyar Színház szellemi otthona a humánumnak

Kultpol

Az egykori Izabella téren (ma Hevesi Sándor tér) 1897. október 16-án nyílt meg a Rákosi-Beöthy család vezetésével alapított Magyar Színház.Épületében 1945 után időnként a Nemzeti Színház is játszott.
1948-1951 között az épület már hivatalosan is a Nemzeti Kamaraszínháza.
Miután 1965-ben a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat lebontották, a Magyar Színház épületét átépítették, és ebbe a modernizált épületbe költözött 1966 júliusában a Nemzeti Színház.
2000. szeptember 1-jétől a nagy múltú társulat ismét visszakapta eredeti elnevezését. Történetéhez azonban kitörölhetetlenül hozzátartozik a régi Nemzeti Színház tevékenysége. "Biztosítunk egyfajta szellemi folyamatosságot" - fogalmazott Iglódi István, a Magyar Színház igazgatója, amikor átvette a színház társulatának vezetését.

Jelenleg a 250 tagú társulatban ötven színész és rendező dolgozik. Iglódi István direktor-rendező mellett az idei évadban Csiszár Imre és Vidnyánszky Attila rendezők is a színház kötelékébe tartoznak. Az egykori, régi nemzetis "nagy öregek" (Agárdi Gábor, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Kohut Magda, Zolnay Zsuzsa) mellett a középnemzedék tagjai (Béres Ilona, Császár Angela, Hámori Ildikó, Moór Marianna) és a fiatalok (Gregor Bernadett, Juhász Judit, Kubik Anna, Őze Áron, Varga Mária) színészi rangja, játékkultúrája a garancia arra, hogy a nemzeti és egyetemes értékek sorra bemutatásra kerüljenek.
A Magyar Színház célkitűzése a magyar dráma felkarolása, a határainkon túl élő és alkotó magyar szerzők műveinek színpadra állítása - mondotta Téri Tibor, a színház ügyvezető igazgatója. - Ugyanakkor színházunk teret nyújt a világirodalom jeles klasszikus és kortárs műveinek is.

A színház művészeti és pénzügyi helyzete stabil - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. - Minden egyéb híreszteléssel ellentétben nincs napirenden a színház státuszának megváltoztatása. Bármifajta híresztelés találgatásnak tűnik.
A színház 650 millió állami dotációból gazdálkodik, ami biztosíték a nagyszínpad mellett a harmadik emeleti, egykori próbahelyiségből kialakított Sinkovits Imre Színpad működtetésére is.
Mint ahogy a bérleti felhívásban is olvasható, a színház minden korosztály művelődési, szórakozási igényeit ki szeretné elégíteni.

Az idei első bemutató Heltai Jenő: A néma levente című vígjátéka, melyet vendégként Berényi Gábor állított színpadra.
Október 11-én Csiszár Imre rendezésében mutatják be Szép Ernő: Patika című színművét Moór Marianna és Őze Áron főszereplésével. December 13-án lesz a premierje a Vízkereszt vagy amit akartok című vígjátéknak.
A Sinkovits Imre Színpadon október 18-án mutatják be Alan Benett: Kafka farka című vígjátékát, majd december 6-án az ötvenes évek egyik nagy sikerű színpadi művét, Illyés Gyula Fáklyalángját. Az idei évad tervei között szerepel még egy Gogol-mű és egy klasszikus orosz műegyüttes, valamint egy klasszikus komédia bemutatása. Továbbra is repertoáron tartják többek között Márai: A gyertyák csonkig égnek című színművét, Sütő András: Balkáni gerle című színpadi művét, A csütörtöki hölgyek című színpadi játékot, a Godspell című, Máté és Lukács evangéliuma alapján készült rockjátékot, a Veszedelmes viszonyok című színjátékot és Pozsgai Zsolt Boldog Asztrik küldetése című történelmi játékát.

A Hevesi Sándor téren az évad végi társulati ülések bensőséges pillanata volt, amikor különböző alapítványi díjakat adtak át az adott évadban a Nemzeti Színházban kimagaslót teljesítő művészeknek, színházi dolgozóknak.
Így például többek között évente sor került a Farkas-Ratkó-díj átadására vagy a Sík Ferenc emlékgyűrű odaítélésre, mert az alapítók művészileg, érzelmileg a régi Nemzeti Színház társulatához kötődtek. Miután az új Nemzeti Színháznak az előző évadban nem volt társulata, ezek a díjak nem kerültek átadásra.
A díjak jövőbeni odaítéléséről az alapítók akaratának figyelembevételével a kuratóriumok vezetőinek és tagjainak kell dönteniük az új Nemzeti Színház vezetőivel történt egyeztetés alapján.