| Fekete Gyula operája Eörsi István 1964-ben írott első darabjának egyfelvonásosra tömörített szövegéből készült. Az eredeti mű a sztálini világmegváltó ígéretek parabolaformában megfogalmazott szatírája. Középkori városkába megérkezik egy inkvizítor, hogy megmentse a lakosok lelkét egy boszorkány mesterkedéseitől. Meg is menti a várost, de úgy, hogy közben - két gyermek kivételével - mindenki belehal a mentőakcióba. |
 |
| Lidi - Balatoni Éva |
| A rendhagyó, polgárpukkasztó előadásairól híres Halász Péter most klasszikus, görög kompozícióból építkező előadást rendezett. Nagy apparátussal, kórussal, fényekkel, sok-sok szereplővel dolgozik, s a mi Operaházunkban ritkán látni olyat, hogy az énekesekből sikerül színészi képességeiket is kicsalni. A hatásos jelenetekkel teli Halász rendezés, mindvégig alázattal szolgálja Fekete Gyula modern bel canto operáját, amelyben szép, néhol lenyűgöző, szívhez szóló melódiák is felcsendülnek. Az ének- és hangszerszólamokat is átható vokális invenció sajátos, manapság csak kevesek által vállalt dallami hajlékonyság eszközévé válik. Buchmüller Éva díszlete és Király Anna jelmezei remekül egészítik ki a produkciót. |
 |
| Vörös - Gerdesits Ferenc, Magdaléna - Mitilineou Cleo és Vili - Herczenik Anna |
| Fekete Gyula (1962) 1989-ben fejezte be zeneszerzői tanulmányait a Zeneakadémián, majd külföldön mesteri és doktori fokozatot szerzett. Fekete azon zeneszerzők közé tartozik, akik a mai zene "posztmodern"-nek nevezett stílusirányzatai között újra a 19. század hangzás- és formaideáljaiból veszik mintáikat. E zeneszerzők műveiben - így Feketéében is - újra felbukkannak azok a tonális harmóniafűzések, melyeket a dodekafónia, a szerializmus és az aleatória különböző irányzatai korábban száműztek a kortárs zene eszköztárából. Műveiben visszatér a dallamosság, és újra létjogosultságot nyer a 19. századi értelemben vett emberábrázolás. Így volt ez a Hungaroton Classic gondozásában két évvel ezelőtt megjelentetett CD-jén szereplő Roman Fever - Római láz és Elégia című műveinél is. Az utóbbi Szenes Hanna sorsának emlékezeteként íródott. |
 |
| Jelenet az előadásból |
| A megmentett városban számos énekesünk számára jutott jelentős feladat, amelyet sikerrel oldottak meg. A férfiak közül Fried Péter (Inkvizítor), Ambrus Ákos (Bíró), Sárkány Kázmér (Borbély), Gerdesits Ferenc (Vörös), Szüle Tamás (Kopasz), a nők közül Balatoni Éva (Lidi), Herczenik Anna (Vili), Mitilineau Cleo (Magdaléna), Horváth Erika (Zsuzska) fantasztikus ének- és játékfegyelemmel-tudással szolgálják az alkotók elképzeléseit. Hosszú idő után született olyan új magyar (egyfelvonásos) opera, amely a Magyar Állami Operaházban sikerrel mutattak be. Az est első részében Puccini Köpeny című művét adták elő szintén szép sikerrel. |
