A Bartók Emlékházban egy hangverseny keretében emlékeznek a 110 éve született zeneszerzőről és népzenekutatóról Lajtha Lászlóról (kép). Lajtha László zeneszerzés és zongora szakon végzett a Zeneakadémián. Kodály és Bartók mellett ő is elkezdett 1910-ben népdalokat gyűjteni. |
Bartók legközelebbi munkatársaként döntő szerepet vállalt a hazai népzenekutatás fejlődésében. Tanult Lipcsében, Genfben és Párizsban is, aztán egy fordulattal 1913-ban közgazdasági doktorátust szerzett. Különleges állást kapott a Magyar Nemzeti Múzeumnál, ő lett a hangszergyűjtemény őre. 1919-ben a Nemzeti Zenedében, öt év múlva a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán kezdett dolgozni. Egy esztendeig a Magyar Rádió igazgatója is volt. |
Képsőbb egy évig Párizsban élt, ahol részt vett a Nemzetközi Népzenei Tanács alapításában és elnökségi tag lett. A népzene gyűjtését haláláig folytatta, számos népzenei hanglemezt készített. Különösen jelentősek cigányzenekari gyűjtései. Mint zeneszerző sikeresen vegyítette a a francia zenei hagyományokat a magyar zenei hangvétellel. Életművét 69 opusz alkotja, melyeknek kiadója a francia Leduc volt. |
Köztudomású, hogy jó barátságot ápolt a 20. századi Európa jelentős művész személyiségeivel - Enescu, Hindemith, Prokofjev, Honegger, Valery, Roussel, Thomas Mann - akikkel gyakran váltott levelet. Számos előadást tartott itthon és külföldön, sorra jelentek meg zenei és néprajzi témájú cikkei. Népzene gyűjtést és lejegyzést tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1955-ben Liszt Ferenc után másodikként a magyar művészek közül a francia Academie des Beaux Arts rendes tagjává választotta. |
