| A színpadot fehér házfalak, piros virágcserepek és kék spaletták uralják, a szereplőket pedig a bevallott, vagy még nem tudatosult őrület. Pirandello? IV. Henrik. Hat szereplő szerzőt keres. A férfi, aki virágot hordott a szájában. Hirtelen ennyi műcím jut csak eszembe tőle, de még egy, Mattia Pascal két élete. Az Ártatlan bűnök sehogy sem. A darab egy erősen pszichológiai hangoltságú krimiből készült, a Nem tudni hogyan-ból. |
 |
| Köles Ferenc |
| Érezni lehetett a gondos előkészítő-munkát (Duró Győző a dramaturg), s azt is, hogy a rendező (Rázga Miklós) a színészekkel együttműködve dolgozott. Nem csoda, hiszen maga is színész, s ez a harmadik rendezése. Színészként jót-rosszat egyaránt kaphat, rendezőként viszont még nem okozott csalódást. Megfigyelhető, hogy az általa választott darabok tematikája erőteljesen a férfi-nő konfliktust helyezik előtérbe, s ezen belül is a bukásra figyel éberen, a harmónia fenntarthatóságának lehetetlenségére. |
 |
 |
|
| Simon Andrea | Simon Andrea - Mészáros Sára | |
| Ez vezethette Rázgát Pirandellohoz, de így nyúlt hozzá Csehov Ványa bácsijához és Hampton Emberbarátjához is. Az előadás szereplői szerepet játszanak. Ez nem egy Ionesco mondat, hanem a valóság. Minden figura át-átfordul a látszatéletből a valóságosba és vissza, sorsok látszatra összekapcsolódnak, holott a konfliktusokat csak a maszkok cserélésével lehet kivédeni, így a konfliktusok megoldását is csak az álarcok letépése jelentheti, ami színházban általában tragédiába torkollik (mondjuk elsül egy pisztoly). Az Ártatlan bűnökben a maszkot az őrültség jelenti - mint oly sokszor Pirandellonál, ami nem meglepő, feleségét csak huszonöt év elmeháborodottság után helyeztette el zártosztályon. |
 |
| Harsányi Attila és Mészáros Sára |
| Az előadás függöny nélkül zajlik, a nyitott színpadon egy heverőalkalmatosságon félmeztelen férfit látunk meg először. Giorgo fekszik ott, a tengerésztiszt - Köles Ferenc alakítja. Feleségét, Bice-t Simon Andrea formálja. Az előadás másik házaspárját Romeo-t és Ginevra-t Harsányi Attila és Mészáros Sára vitte színre. Ez a négyes osztozott az előadás súlyán. Harsányi Attila szerepe az, hogy fokozatosan feltárja az őrültsége okait, eközben egyszerre krimi és önanalízis zajlik - Dr. Stark András pszichiáter is konzultált az alkotókkal a darab próbái során. Romeo őrültsége felszínre hoz amúgy elhallgatásra ítélt titkokat, s ez szervezi tovább a cselekményt. Az előadás rendezője éppúgy él a meghökkentés eszközével, mint a finomabb eszközhasználattal. A díszlet- és jelmeztervező munkája külön kiemelendő, Tresz Zsuzsa díszlete funkcionális, és olyan finomságok érzékeltetésére is alkalmas, hogy apróbb változtatásokkal a teraszból hálószobává alakítsák, a spaletták árnyjátékos jelenetekre is használhatók. A jelmezek, ezen belül kifejezetten a két női szereplőé különleges hatásúak. Öltöztetnek a kontyok is. Az is jelentőséggel bír, kin mikor van nyaklánc, s hogy mit tesz éppen az ujján csillogó jeggyűrűvel. |
 |
 |
|
| Mészáros Sára | Mészáros Sára - Harsányi Attila | |
| Az előadás krimiszövetét filozofikus, álomszerű, szexuális, freudista mód elemző szálak bonyolítják, amíg követjük a képzelt és valódi bűnök elkövetőinek sorsát költői és naturális jelentek követik egymás. Ez a darab csak tíz-tizenötödik előadása után tud majd igazán megszólalni, a darab és a rendezés sokszínűsége a bemutató környékén még nem csiszolódott össze teljesen, bár akadt hibátlan alakítás, Mészáros Sára hamvas, ártatlan szőkéje végigpityergi az előadást, lassan, de biztosan megtébolyodik. Örültem, hogy láthattam. |
