Modern zene több ezer éves hagyományokkal

Színpad

A Yiddishbbuk című, mintegy hetvenperces albumon több ezer éves hagyományokból táplálkozó modern zene szólal meg: Last Round (1996) dupla vonósnégyesre és bőgőre; Lullaby and Doina (2001) fuvolára, klarinétra, bőgőre és vonósnégyesre; Yidishbbuk (1992) vonósnégyesre; A vak Izsák álmai és imái (1994) klezmerklarinétre és vonósnégyesre.
Közreműködik a St Lawrence String Quartet, a Ying Quartet, Tara Helen O#8217;Connor (fuvola), Todd Palmer (klarinét), Mark Dresser (bőgő).

Osvaldo Golijov 1960-ban született Argentínában kelet-európai zsidó emigráns szülők gyermekeként.
Anyja zongoratanárnő, apja orvos, a zsidó értelmiségi családban természetes közege a zene: klasszikus kamaramuzsika, zsidó liturgikus és klezmerzene, valamint Astor Piazzolla új tangói veszik körül.
A helyi konzervatóriumban zongorázni tanult, majd zeneszerzést hallgatott.
1983-ban Izraelbe utazott, ahol a Jeruzsálemi Rubin Akadémián tanult, s elmerült a várost átható, különböző zenei hagyományokban.
1986-ban érkezett az USA-ba, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen PhD fokozatot szerzett.
1990-ben írta meg Yiddishbbuk című művét, melyet 1992 júliusában a Taglewoodi Kortárs Zenei Fesztiválon mutatott be a St Lawrence vonósnégyes. A St Lawrenc-szel való találkozás fordulópontot jelentett Golijov munkásságában: "A zenekar úgy játszotta szerzeményemet, ahogy én azt belülről hallottam" - nyilatkozta később. Ezt követően a vonósnégyessel megszilárdult az együttműködése.
Rendszeresen dolgozik többek közt a nálunk is jól ismert és kedvelt Kronos Quartettel, valamint a Taraf de Haidouks cigányzenekarral és Dawn Upshaw világhírű szopránnal.

Sokan kérdezték már, mi a titka Golijov zenéjének? Mi az, ami egy csapásra magával ragadja azt is, aki először hallja Golijov muzsikáját?
Nos, oly mértékben ötvözi a popularitást a klasszikus idiómákkal, oly hatásosan olvasztja egybe a múltat és a jelent, olyan határozottsággal mutat a kommunikatív zenei jövő felé, hogy az elementáris erővel hat minden hallgatóra. Szólaljon meg zenéje a babilóniai siratóénekek stílusában (Yiddishbbuk, 2. tétel) vagy a nagy zsidó imákat követve (A vak Izsák álmai és imái, előjáték és 1. tétel) - egyformán fájdalmasan szépséges a muzsikája, klarinétszólamai szívbe markolóak. Sajátos golijovi zenei világot szólaltat meg akkor is, amikor a hagyományos klezmert vagy Astor Piazzolla stílusát követve komponál.