Orfeusz és Eurydiké mítoszának földolgozása Claudio Monteverdi legelső operája. A szerelmi párosból egyedül a férfi nevét hordja a cím: L?Orfeo-nak hirdeti a Művészetek Palotája. Eredetileg La Favola d?Orfeo (Orfeo meséje) című madrigálokból zenedrámává emelkedett alkotás az elholt szerelmese után az alvilági erőkkel is megküzdő magányos hőst állítja középpontba.
Kígyó megmarta szerelmes után megy Árkádiából az alvilágba, átússza a Fekete vizet, menekülésük közben azonban visszanéz Euridicére. Örökre elveszti. Az égből leszálló Apolló, a dalnok apja magával emeli az égbe. A tragikus mese örömteli, életigenlő, diadalmas befejezésű. A madrigálok elszakadnak az egyházi zenétől: a szóba belefoglalt madre, az egyházi latin helyett az anyanyelven énekelt ?új zene? kamaraműfaját jelenti. Az Orfeónak beléptijegyes operaház helyett első bemutatója 1607 februárjának farsangi mulatságaként, a mantovai Vincenzo Gonzaga herceg Elbájoltak Akadémiája nevű udvari színházában meghívott vendégek előtt tartatott meg. Alessandro Striggio, költő, énekes, hegedűművész, a herceg titkára írta a librettót.
Jobboldalt fúvósok szólalnak meg, azután lágyan kiemelkedik az árokból a Vashegyi György vezényelte eredeti hangszereken örömmel játszó Orfeo Zenekart, valamint az egyéni arcokból álló, gyönyörűséggel szóló Purcell Kórust.
F. Kovács Attila díszlete két félre vágott glóbusz. A szerelem világegyeteme. Belső héja napsütéstől arany égbolt. Döntött síkú talaja árkádiai táj. Majd a fölfüggesztett golyóbisról láncok lógnak alá, és a színpad megnyitott süllyesztőjében fekete hullámokkal fenyeget az alvilág határát kijelölő folyó. A hullámok alól előbb kezek tűnnek fel, utóbb elmosódott, kínlódó kárhozottak. A (Amikor kikerülnek a hullámok alól, a halott szellemek fejét szürke felmosórongy borítja el, a nem túl sikeresen közreműködő Andréa T. Haamer jelmeztervező nem egyetlen színpadi tévedéseként).
A Pécsi Balett új igazgatójának, Kun Attilának első pesti koreográfiai szűzbeszéde a mozgástervezés. A funkcionális víz alatti hullák kísérteties működésén kívül megnyerőnek látszott az előadást nyitó szerelmespár; különösen élénk felpillantásuk: ami egyszerre szólt az új múzsatemplomnak és a világ szerelmetes felfedezésének. Orfeusz megkettőzése egy ingzsebében díszzsebkendőt viseli ?általános? ifjúval nemcsak dramaturgiai káoszt okoz, mivel némán belebeszél a cselekménybe, mozdulataival túlkalimpálja az amerikai tenorista Thimothy Bentch bensőséges finomsággal szóló hangját, fakó előadói képességekkel takarja Bentch erős színészi tehetségét. Azonkívül még ügyetlenül üres az alkalmazott mozgáskészlet. Érsek Dóra tisztán szóló Euridicéje később elkallódik kissé a cselekményben, de az operában is a lantos-énekes magányosan szerelmes. Zádori Mária testesíti lakodalmi tortának öltöztetetten, a cselekményt bekonferáló Zenét. Németh Judit mezzo Hírhozója drámailag súlyos jelenség.
Az alvilágban Hámori Szabolcs tölgyfaszerű basszus Plutoneja, Kiss Noémi egyszerre kacér és gyengéd Proserpinája, Nagyváti Zsolt (némileg túlkoreografált) Speranzája, Kovács István révésze, és Megyesi Zoltán buddhista szerzetesre kopaszított Apollója kapnak erős hangsúlyt. Megyesi Zoltán, Kutik Rezső, Gavodi Zoltán, Csizmár Dávid, Szigetvári Dávid, Regenhart András, Benkő Pál, Kovács Ágnes az örömmel, összeharmonizáltan éneklő Purcell-kórus minden résztvevőjét csak elismerés illeti örömszerző teljesítményükért.
Káel Csaba filmrendező becsvágyóan igényes operarendezése avatta fel a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda méltóságteljesen szép, gyakorlatiasan irigylendő, mindentudó épülettömbjének, kulturális városának otthonos színháztermét.
Zoboki Gábor előadás előtt föllopott a színpadról megmutatni a nagy koncerttermet. Tágas, roppant, dómszerűen magába foglalja a világegyetemet. A 452 férőhelyes színházterem egészséges arányai még sok szépséget ígérnek.
Szerző: M.G.P.
