(MTI) - Mint a rendező elmondta, bemutatkozó darabját nem ő választotta, hiszen előbb kérték fel a rendezésre, mint a teátrum művészeti vezetésére. "Nagyon erősen motivált azonban az, hogy az Új Színház társulata színészegyéniségekben rendkívül erős, így mindenképpen olyan darabot szerettem volna, amelyben ez a nagyon sokszínű társulat a maga teljességében, ugyanakkor a színészek viszonylagos egyenrangúságban jelenik meg" - tette hozzá.
A Paulay Ede utcai teátrumban korábban is gyakran dolgozó Szikora János kiemelte, Goldoni színművében nehéz megkülönböztetni főszereplőt és mellékszereplőt: a szerző inkább párhuzamos sorsokat, élettörténeteket sző egymás mellett, és ebben a polifón szerkezetben rendkívüli módon kiegyenlíti a figurákat.
Goldoni mindig jelen volt a hazai színjátszásban; ennek valószínűleg az az oka, hogy "nagyon ismerte az életet, az embereket és a színházat" - beszélt a velencei íróról Szikora János. Mint hozzáfűzte, "ízig-vérig színházi emberről, ugyanakkor az életet szellemesen és bravúrosan ábrázolni képes íróról van szó, ráadásul az anyagai verbálisan nem annyira szigorúan szerkesztettek, mint mondjuk Csehové. Ez azt jelenti, hogy már az írás során is számított a műveit előadó színészek improvizatív képességeire. Minden színházi embernek öröm, ha olyan anyaghoz nyúl, amely nemcsak az elemzőkészségét, hanem a kreatív fantáziáját mozgatja".
A szombattól játszott komédia késői mű, egyike Goldoni Velencében írott utolsó alkotásainak, bizonyos értelemben írói összegzés is. "Darabról beszélünk, de valójában az általunk Nyári kalandok címen játszott előadásnál három színműről van szó. Goldoni egy trilógiát írt: Készülődés a nyaralásra, A nyaralás kalandjai, illetve Hazatérés a nyaralásból címmel, és ezt három egymást követő estén mutatták be. Elég kézenfekvőnek kínálkozik, hogy egy előadássá húzzuk össze a három darabot; ma már szerte a világon így játsszák" - hangsúlyozta a rendező.
Mint Szikora János megjegyezte, a három felvonás olyan mértékben elkülönül egymástól, hogy úgy tűnhet, mintha három különböző stílusban megfogalmazott színművet tettek volna egymás mellé: az első felvonás őrzi leginkább a commedia dell'arte világát, a második már sokkal elemeltebb és szürrealisztikusabb, a harmadikban pedig van valami Goldonira egyébként nem jellemző pesszimizmus.
Elmondása szerint nemcsak lehet, de szükséges is a szokásosnál többet bízni a színészekre, mert bár Goldoni éles és markáns színekkel vázolja fel figuráit, azokat pontosan nem rajzolja ki. A színpadon ábrázolt helyzet aszerint módosulhat, ki-ki milyen háttértörténetet talál ki egy-egy figurához - hívta fel a figyelmet.
"A történetnek annyiban vannak áthallásai is a mával, hogy a főszereplők nyaralásra készülnek, és ebbe mindent belefeccölnek, rámegy a vagyonuk" - mondta el a rendező. Mint hozzátette, a kérdés ismerős lehet a mai ember számára is, aki nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a nyár két hetére úgy éljen, ahogy egész évben élni szeretne. Szikora János szerint azonban nem az a szociológiai probléma teszi igazán aktuálissá a darabot, hogy sokba kerül-e a nyaralás, hanem sokkal inkább az a felismerés, hogy az emberi lélek természetrajza tele van ellentmondásokkal. "Goldoni valósággal fürdik ezeknek az ellentmondásoknak az ábrázolásában, és engem mint rendezőt tulajdonképpen az ember szélsőséges, végletes tulajdonságai közötti vergődés izgatott" - fogalmazott.
A Magyarósi Gizella által fordított darab szerepeit Hirtling István, Földes Eszter, Fodor Annamária, Takács Katalin, Huszár Zsolt, Botos Éva, Gáspár Sándor, Pálfi Kata, Vass György, Varga Mária, Almási Sándor, Papp Zoltán, Bárnai Péter, Széll Attila, Horváth Szabolcs és Szakács Hajnalka alakítják. A díszletet Szikora János, a jelmezeket Velich Rita tervezte.
