Az Operaház és az Erkel Színház egységes egész

Szinetár Miklós másfél esztendeje főigazgatóként elköszönt az Operaház társulatától, s a továbbiakban csak rendezni kívánt az intézményben. Most engedve az operaházi művészek kérésének, a feléje áradó bizalom s az Operaházhoz való öt évtizedes kötődés alapján változtatott eredeti elképzelésén. Szinetár most úgy látja, ha a feltételek számára is megfelelően biztosítottak lesznek, valószínűleg beadja a pályázatát. Az alapító okirat megváltoztatása - véleménye szerint - alapvető feltétel, amelynek értelmében újra a főigazgató lenne az intézmény egyszemélyi vezetője. (Görgey Gábor kulturális miniszter az alapító okirat ilyen értelmű módosítását időközben már aláírta. - A szerk.)
Az új intendáns-főigazgató megbízatása majd 2003. január 1-jétől négy évre szól. Szinetár Miklós elképzelései között szerepel a fiatalítás: elsősorban Hamar Zsolt, Kesselyák Gergely, Héja Domonkos, Kovalik Balázs neve merült fel, akik majd fokozatosan végrehajtanák azokat a reformokat, melyek egy XXI. századi operaház működéséhez elengedhetetlenek.

Petrovics Emil művészeti tanácsadó a Terasznak elmondta: az évad korábbi vezetés által összeállított műsortervén minimális változtatást hajtottak végre, mert céljuk nem a rombolás, hanem az építés. Gentlemanek akartak maradni, nem kívántak szerződéseket bontani, s a művészi munka helyett pereskedésre fordítani az energiát. A békesség kedvéért fenntartják az idős, harmadik vonalba tartozó külföldi művészekkel kötött szerződéseket, pedig tudják, hogy saját magánénekeseik sokkal jobban énekelik el az adott szerepet. Ezért is célja most az Operaház vezetésének, hogy egyenletesebb munkaerő-gazdálkodással, kifogástalan művészi teljesítményre sarkallja munkatársait.
Az Operaház és az Erkel Színház működésével kapcsolatban Petrovics Emil hangsúlyozta: a két intézmény egységes egész! A társulatot, a zenekart és a kiváló énekkart (mely például a Macbethben kimagaslóan jól teljesített) nem lehet mesterségesen szétválasztani, még inkább nem lehet egymás ellen "hergelni", hogy aki az Andrássy úton van, az mindenek feletti, aki pedig az Erkelben, az csak másodosztályú. A hazai, igényes, zeneértő közönség arcul csapása lenne ilyenfajta diszkrimináció.

Az intézmények támogatásával kapcsolatosan Petrovics Emil elmondta: a költségvetést érintetlenül hagyva a megítélt támogatási összeget megkapják. A művészeti tanácsadó sikeresnek minősítette a Machbeth-bemutatót. A Római Operaház produkciójának jogait egyébként három szezonra vásárolták meg, így a Macbeth várhatóan 2005-ig lesz látható Budapesten. (A Terasz Macbeth-ről szóló kritikájában mi is szóvá tettük, hogy a produkció eredetileg mindössze hét alkalommal került volna műsorra. - A szerk.)

Az idei évad következő premierjét, Fekete Gyula A megmentett város című egyfelvonásos operájának ősbemutatóját október 26-án tartják. (Az est második részében Puccini Köpeny című dalműve kerül színre.) Fekete Gyula operája Eörsi István első darabjának egyfelvonásosra tömörített szövegéből készült. Az eredeti mű a sztálini világmegváltó ígéretek parabola formában megfogalmazott szatírája. Az operát Halász Péter rendezi.
Elégtételt kívánnak szolgáltatni a méltatlanul elfeledett, 125 éve született zeneszerző, zongoraművész és pedagógus Dohnányi Ernőnek. A vajda tornya című Dohnányi-dalmű lesz a következő premier, melyet 1922-ben mutattak be először. A szövegíró Hans Heinz Ewers a Kőmíves Kelemenné balladájával rokon témát albán népmeséből merítette és helyezte át székely-magyar környezetbe. Az évad második felében, 2003 tavaszán mutatják be Várakozás címmel Arnold Schönberg Erwartungját, mely egy szerelmi dráma végkifejletét megjelenítő monológ. Ugyanezen az estén adják elő Zemlinsky A törpe című operáját, mely Oscar Wilde Az infánsnő születésnapja című műve alapján készült.
A Magyar Nemzeti Balett májusban múltjához, tekintélyéhez és hírnevéhez méltó premiert tart.

Kapcsolódó cikk:
Az erotikus, pszichopata Lady Macbeth