(MTI) - Eperjes Károly felidézte, hogy több filmben szerepeltek együtt, játszottak például A legényanya című szatírában; a 6:3 avagy, játszd újra Tuttiban és a Rokonokban is. "Rendkívüli élmény volt vele játszani, mert ő egészen különleges kvalitású művész volt. Nagyon nagy művésznek tartottam, nagyon tiszteltem" - fogalmazott Eperjes Károly. Mint mondta, tudta, hogy Kállai Ferenc nagyon beteg. "Tervezgettem is, hogy felugrom hozzá egy üveg borral, de azt is tudtam, hogy nem szereti, ha úgymond méltatlan helyzetben látják. Halasztottam hát a borozást, vártam a jó híreket a hogyléte felől. Fájdalmas, hogy elhagyott bennünket" - mondta Eperjes Károly.
"Kamaszlányként láttam a Belvárosi Színházban (ma Katona József) 1946-ban, Rómeót játszotta. Karcsú, szőke herceg volt Fényes Alice oldalán, az osztálytársnőimmel valamennyien halálosan belészerettünk, olyan varázslatos egyéniség volt" - idézte fel a fiatal Kállai Ferenc alakját Keleti Éva fotóművész. A fotográfusi pályája során gépével végigkísérhette azokat a nagy színházi, sőt színháztörténeti pillanatokat, amelyek Kállai Ferenc nevéhez fűződnek. Amikor például Budapesten 1973-ban és Leningrádban (Szentpétervár) 1974-ben is eljátszotta Gogol Revizorának polgármesterét, amelyet a magyar fővárosban az orosz Kirill Lavrov viszonzott - ezeket is megörökíthette.
"Szerintem már sosem lesz olyan nagyszerű a magyar színházművészet, mint amilyet Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Bessenyei Ferenc, ez a három színész óriás jellemzett. A nemzedékének utolsó tagja távozott, a szintén kiváló Avar István jóval fiatalabb. Elmentek azok a rendezők is, akik szerették és akik építettek rá Vámos Lászlótól kezdve Marton Endrén át Major Tamásig" - fogalmazott Keleti Éva.
A fotóművész hozzáfűzte: a fiatal rendezők is szívesen dolgoztak Kállai Ferenccel, mert tisztelte a tehetséget. Megértette az ifjabb kollégákat és örömmel szolgálta őket a jó munkákban, legyen szó filmről vagy színházról.
Legutóbb az MTI kiadásában, a Film, Színház, Muzsika sorozatban megjelent Kállai-fotóalbum megjelenése előtt beszéltek telefonon 2009 novemberében. "Nagyon szeretett volna eljönni a bemutatóra, de már nem volt képes rá" - zárta szavait a fotóművész.
"Pótolhatatlan veszteség, nagyon megsirattam. Tudtuk, hogy jó ideje nagyon rossz az egészségi állapota, de valahogy az ember azt gondolta, egy ilyen őserő örök" - fogalmazott Koltai Róbert színész-rendező. Mint kiemelte, ha egyetlen legnagyobb magyar színészt kell mondania, neki Kállai Ferenc volt az. A színművész a kilencvenes években Koltai Róbert két filmjében is szerepelt: az 1997-ben készült A miniszter félrelépben és 1998-ban az Ámbár tanár úrban. "Hétköznap is piros betűs ünnep volt vele dolgozni. Nemhogy nem kellett semmit sem mondani neki, de ő már a szövegkönyv elolvasásakor jobban tudta, mint a rendező, hogy mi a feladat. Mindkét filmben annyira tökéletesen játszott, hogy nem győztünk hálásak lenni neki a vágószobában" - fejtette ki a színész-rendező.
Koltai Róbert felidézte, hogy a forgatás szüneteiben Kállai Ferenc mindig készen állt valamilyen történettel: "ragyogás volt mindenki számára, úgy tudott mesélni, olyan fényesen és nagyvonalúan, hogy fuldokolni lehetett a nevetéstől".
Kitért arra, hogy a Nemzeti Színházban egy időben közösen voltak tagok. "Egy Leninről szóló oratóriumban, amelyet Major Tamás rendezett, volt egy szerep, amelyben én váltottam őt. Ezért ő olyan hálás volt, hogy egy üveg whiskyt kaptam tőle" - mondta végül Koltai Róbert.
"Nagyszerű kolléga volt, kiváló humorérzékkel, jó kiállással és nagyszerű orgánummal" - emlékezett Sztankay István színművész az elhunyt Kállai Ferencre. Sztankay István felidézte: pályája elején a Nemzeti Színházban ismerte meg a színművészt. "Nagyon sok darabban játszhattunk együtt és rengeteg segítséget kaptam tőle. Sok-sok tanáccsal látott el, legyen szó színpadi helyzetekről vagy az egyes jellemek megformálásáról" - mondta Kállai Ferencre emlékezve Sztankay István.
Kállai Ferenc számos színpadi alakítása közül a Macbethben Macduffként nyújtott alakítására emlékezett vissza, de szívesen idézte fel Németh László Villámfénynél című darabjában nyújtott játékét is, amelyet 1996-ban Kállai Ferenc a Várszínházban meg is rendezett. "Nehéz bármit is kiemelni, hiszen nem kevés jutott neki, gyönyörű pályája volt. Ahol színészre szükség volt - legyen az televízió, rádió, színház - ő megfordult, és mindenhol remekül helyt állt" - tette hozzá.
Sztankay István méltatta a Kossuth-díjas művész segítőkészségét, amellyel a fiatal kollégákat terelgette a pályán, ugyanakkor visszaemlékezett arra is, mennyire sajnálta, amikor Kállai Ferenc bejelentette visszavonulását. "Azt mondta, úgy érzi, lejárt az ideje, szeretne több időt a feleségével tölteni" - tette hozzá Sztankay István.
"Elképesztő volt vele dolgozni és nagyon sajnálom, hogy az együttműködésünk nem előbb kezdődött" - mondta Sándor Pál filmrendező, aki Kállai Ferenc utolsó mozifilmjét, a 2006-os Noé bárkáját készítette."Hihetetlenül könnyedén, észrevétlenül tette a dolgát, a végeredmény pedig fantasztikus lett" - fogalmazott Sándor Pál Kállai Ferenc halála kapcsán.
Mint felidézte, a Noé bárkája forgatásának egyik éjszakáján ünnepelték Kállai Ferenc 80. születésnapját. "A stáb a Nagy Ignác utcai házban, ahol a film jelentős részét forgattuk, titokban tűzijátékkal, tortával készült. Belépett a sötét házba, hogy átöltözzön, és egyszer csak a semmiből elkezdődött az ő ünneplése. Szerencsére ezt képben is rögzítettük; óriási élmény volt, hogy Kállai Ferenc köztünk lett 80 éves" - fejtette ki Sándor Pál. Hozzátette: Kállai Ferenc remek szellemi kondíciója mellett akkor még fizikailag is rendben volt, a Noé bárkája vidéki vetítéseire is elment és társa volt a film promotálásában.
A 38. Magyar Filmszemle megnyitóján bemutatott Noé bárkája főszerepeit Törőcsik Mari, Garas Dezső és Kállai Ferenc alakította. A történet egy pesti bérházban játszódik, ahol az egymást utáló emberek felkészítik a nyugdíjas moziigazgatót egy televíziós vetélkedőre, amelynek kapcsán megszűnik a gyűlölet és újra egy közösséggé áll össze a ház.
Kállai Ferencet életének 85. évében vasárnap érte a halál.
