 |
"A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakos hallgatójaként - harmadik szakként - 1960-ban vettem fel a népművelést. A tanszék 1960-65 között elsősorban a felnőttnevelés elméleti kérdéseivel foglalkozott. A művelődési otthonokban és a civil közösségekben végzett munkával döntően a gyakorlatban ismerkedtem meg.
Első munkahelyem a medgyesegyházi művelődési ház volt, ahol a hatvanas évek második felében már nem működtek a hagyományos öntevékeny művészeti csoportok - és még nem alakultak ki az új (amatőr művészeti, közhasznú vagy szabadidős) közösségek sem. A lakosság intézménnyel szembeni tartózkodását a közhasznú tanfolyamok és a filmklub megszervezésével, valamint színvonalas családi rendezvények megtartásával sikerült megszüntetni. A valahonnan jött "népművelő" befogadását nagyban segítette az, hogy heti 10-12 órában tanítottam a helyi gimnáziumban.
A Megyei Tanács Művelődési Osztályára mint első "diplomás népművelő" kerültem, feladatom a művelődési otthonok felügyelete volt. A hivatali teendőim mellett részt vettem az 1969-es - azóta már tudománytörténeti értékké vált - Békés megyei életmódkutatásban.
Elsősorban a filmklub-vezetői múltam miatt hívtak át a Békés megyei Moziüzemi Vállalathoz a művészeti és információs csoport vezetőjének, ahol a filmklubok, az iskola és az ovi-mozik szervezése volt a feladatom. A szervezetek működtetésén túl a filmművészeti kiadványok megjelentetése, képzések, továbbképzések szervezése jelentette a szakmai tevékenységemet.
Később Békésen közművelődési felügyelőként (1974-77), majd néhány évig tanácselnök-helyettesként dolgoztam (1980-84).
Mindkét minőségemben a város művelődési arculatának formálását tartottam legfontosabb feladatomnak. Ez az 1970-es évek közepén, valamint a 80-as évek elején elsősorban intézmények alapítását és országos rendezvények megszervezését jelentette. (Múzeumi tagintézmények alapítása, a könyvtár fejlesztése, a népi építészeti tanácskozások és a Békés-Tarhosi Zenei Napok stb.)
Közreműködtem több, a várost bemutató kiadvány megjelentetésében. Köztük a legjelentősebb Békés város néprajza, a városi monográfia első kötete volt.
Mint a közép-békési városok legkisebbike, igen nagy súlyt fektettünk a három város (Békéscsaba - Gyula - Békés) együttműködésére, ami elsősorban kulturális téren valósult meg.
A Megyei Művelődési Központ igazgatójaként (1977-1980;1984-) legfontosabb kötelességemnek tartottam és tartom az intézmény működési feltételeinek javítását, az itt dolgozó szakembergárda stabilizálását.
Kollégáim innovatív törekvéseit elfogadva és támogatva, igyekeztem a művelődési otthoni tevékenység egyik standard elemét, az amatőr művészeti csoportok működési feltételeit javítani. Részese voltam annak a folyamatnak, melynek során az intézmény a társadalmi átalakulási folyamat aktív résztvevőjeként az állampolgári kezdeményezésekre figyelő, szakmailag kompetens szervezet lett.
A megye művelődési otthonai körében elsősorban nem a "megyei központ" szerepkörét vállalta az intézmény. Különböző akcióinkkal, szolgáltatásainkkal a működési feltételek javítását, a szakma, a népművelői tevékenység megújulásának kereteit adtuk. Az intézményekben dolgozó munkatársak rendszeres képzése és továbbképzése, a középfokú, valamint a felsőfokú közművelődési szakember, népi játék és kismesterség oktatói képzés, a megfelelő szinten végzett szakmai munka alapfeltétele megyeszerte.
Az elmúlt években jelentős országos és nemzetközi rendezvények megtartásával, (Nemzetközi Bábfesztivál, Országos Szólótánc Fesztivál, Országos Textiles Konferencia, Millenniumi Sokadalom, stb.) valamint külföldi szakmai kapcsolataink révén határainkon túli elismerést szereztünk a megyének és az intézménynek.
Doktori disszertációmat Békés város társadalomrajzáról írtam. Dolgozatom a településen belüli szegregáció megfogalmazásáért és tudományos bizonyításáért kapott szakmai elismerést.
A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán település és területfejlesztési managerként 2001-ben kaptam diplomát. Szakdolgozatom témája: "Békés megye fejlesztési koncepciói és az országos település és területfejlesztési politika, 1970-2000. között" volt.
Szerkesztője és fotósa voltam a Békés megyében élő nemzetiségek vászonszőttes kultúrája (1994), a Békés megye élő népművészete (1995) a Népművészetünk kincsestára (1995) című kiadványának. A Magyar Művelődési Intézet kiadásában megjelent Fejlesztő programok Békés megyében című tanulmány és dokumentumgyűjtemény szerkesztői feladatait láttam el. Lektorként működtem közre Horváth Attila: Kultúra és turizmus című tanulmányának (1999) megjelentetésében.
A megyei művelődési központok helyzetéről készített tanulmányomat Szegeden jelentették meg. (Megyei Művelődési Központok, Szeged, 1992.)" |
