| Az opera szövegkönyvét Puskin kisregénye nyomán a zeneszerző, Pjotr Csajkovszkij fivére, Modeszt írta, aki alapvetően megváltoztatta a történetet, a szerelmi vonalat és a melodrámát emelte ki, hogy a mű operaként hatásosabb legyen. Az opera orosz nyelven hangzik el, a magyar nyelvű feliratokat Romhányi Ágnes készítette. Az operát Jurij Szimonov és Héja Domonkos vezényli. |
 |
 |
| Jurij Szimonov | Héja Domonkos |
| A grófnőt Budai Lívia és Mészöly Katalin énekli. Budai Lívia a magyar közönség egyik kedvence, aki ritkán énekel itthon. Számos nemzetközi énekversenyen aratott győzelemmel a háta mögött, négy évvel zeneakadémiai diplomája megszerzése után a ma már nemzetközi hírű mezzoszoprán elhagyta Magyarországot, s 1977-ben a gelsenkircheni Német Zenés Színházhoz szerződött. Ezzel egyidejűleg óriási sikerrel debütált Azucena szerepében a londoni Covent Garden színpadán, ahol egyik partnere Carlo Bergonzi volt. Bemutatkozott a tengerentúlon is, San Franciscóban Eboli hercegnőt alakította Verdi Don Carlos című operájában. 1980-tól közel tíz éven át a müncheni Bajor Állami Opera tagjaként az operairodalom valamennyi híres drámai mezzoszoprán szerepét elénekelte. Eboli hercegnő parádés szerepében ismerhette meg őt a bécsi Staatsoper közönsége is. Madridban Montserrat Caballé partnere volt Donizetti Stuart Mariájában, Berlinben Ponchielli Giocondájában Placido Domingóval lépett színpadra. Néhány év alatt szívesen látott vendége lett a világ valamennyi rangos operaházának. Hamburg, Róma, Firenze, Bologna, Róma és Barcelona közönsége ünnepelte a magyar énekesnőt. Budai Lívia a veronai Arénában Amneris szerepében mutatkozott be, Brüsszelben az 1979-es első Don Carlos-előadás óta szintén állandó vendég. Többek között Azucena, Kundry, Ortrud, Herodiás, Fricka és Ulrika szerepében bizonyíthatta tehetségét. A Metropolitan színpadán Luciano Pavarotti és Joan Sutherland mellett debütált 1987-ben A trubadúr Azucenájaként. |
 |
 |
| Budai Lívia | Vagyim Milkov |
| A Pikk dáma rendezője Vagyim Milkov, aki 1975-ben szerzett diplomát a Szentpétervári Konzervatórium rendezői szakán, majd 1977-ben rendezői kurzuson vett részt Moszkvában. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Bolsoj Tyeatrban. Első önálló munkái közé tartozik Händel Julius Caesarja és Wagner operája, a Rajna kincse. Magyarországon 1981-ben járt először, akkor Glinka művét, az Ivan Szuszanyint állította színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékokon, valamint az Igor herceget a Szegedi Nemzeti Színházban. Kiemelkedően fontos rendezései közé tartozik a Bolsoj Tyeatr 1983-as Gluck-bemutatója, az Iphigenia. A Bolsoj mellett Moldáviában, Lettországban és Németországban rendezett. 1989-től 1993-ig a Szentpétervári Zenés Komédia Színház művészeti vezetője, 1990-től tíz esztendőn keresztül a Szentpétervári Konzervatórium professzora. |
