quotAz Eltünt idő Nyomában

90 éve született Bulla Elma

Kislányként táncolni tanult, 13 évesen pedig már Max Reinhardt társulatának tagja volt: a neves rendező-pedagógus berlini és bécsi színházában is játszott, Munczi Bulla néven. Négy év alatt a mester jelentősen oldotta gátlásait, saját bevallása szerint mégis egész életében nagyon félt a színpadon. Megszakított iskolai tanulmányait magánúton művészet- és kultúrtörténeti, filozófiai órákkal pótolta. Szülővárosában, Pozsonyban szlovákul, a berlini évek alatt németül, később New Yorkban angolul tanult meg: szerepei nehéz részeit több nyelven ismételgetve tanulta meg. Legendás Szent Johanna-alakítását 1936-ban a Belvárosi, csaknem két évtizeddel később a Vígszínház közönsége csodálhatta meg. 1939-ben férjével együtt New Yorkba menekült, de néhány hónap múlva hazatért egyik jó barátjával, Hunyadi Sándorral. Játszotta Mesterházi Lajos Pesti emberekjében Mónikát, Szakonyi Károly Adáshibájában Bódognét, Örkény István Macskajátékában Gizát. G. B. Shaw Szent Johannája mellett Candidát is életre keltette, csakúgy, mint Ibsen Vadkacsájának Hedvigjét és Hauptmann Naplemente előtt című drámájának Bettina Clausenjét. Egyik legkedvesebb szerepe Dürrenmatt Fizikusokjának szigorú vénlánya, Mathilde von Zahnd volt. Német és magyar filmekben is játszott: utoljára a Philemon és Baucis öregasszonyaként láthattuk. Néha hajnalig pasziánszozott - és sokat dohányzott, ez érződött jellegzetes, száraz, mégis rendkívül kifejező hangján, és 1980. május 14-ei halálához is hozzájárult

80 éves Fejes Imre

Szabónak, majd vasesztergályosnak tanult. 1945-49 között Nyugat-Európában, 1956-ig Budapesten dolgozott szakmunkásként. Első írása 1955-ben jelent meg. Ideológiamentesen és hitelesen mutatta be a munkásokat és "a szocializmus építésének" korszakát. Történeteinek többsége "az ezerszer áldott nyolcadik kerületből" való: a józsefvárosi munkásemberekről mesél, drámaian és költőien. Vonó Ignác című drámája a Hazudós című, 1958-as novelláskötete egyik írásából született: legutóbb Garas Dezső rendezte a József Attila Színházban. A legnagyobb elismerést s egyben a leghevesebb vitákat Fejes Endre 1962-es Rozsdatemető című regénye váltotta ki, melyben egy munkáscsalád két nemzedékének történetét beszéli el. A színpadi változat ősbemutatója a Thália Színházban volt. 1969-es Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényének magát görög diplomatának kiadó sötét ruhás fiúját barátjának, Latinovits Zoltánnak ajánlotta. Az 1972-es filmváltozatban Harsányi Gábor bújt a gyilkossá váló szélhámos bőrébe. Presser Gábor musicalt írt a történet alapján, melyet a Vígszínház mutatott be 1977-ben Hegedűs D. Géza főszereplésével. Hosszú szünet után, tíz éve jelent meg Fejes Endre Lemaradt angyalok című,régi és új novellákat is tartalmazó kötete. Szeptember 15-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

20 éve játszották elősször at István, a Kiráyt

Stílusosan augusztus 20-án és a városligeti Királydombon (akkor még szánkó-) csendült fel először a Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájának felhasználásával készült Szörényi-Bródy-rockopera. A címszerepet Pelsőczy László játszotta és Varga Miklós énekelte, Koppány vezérként Vikidál Gyulát, Torda táltosként Deák Bill Gyulát, Laborc, magyar úrként Nagy Ferót láthattuk. István édesanyját Berek Kati, feleségét Sára Bernadette alakította, Koppány vezér lánya Sebestyén Márta hangján fakadt dalra. A lemezből félmillió kelt el. Koltay Gábor filmre vitte a rockoperát, melynek kőszínházi premierje a Nemzetiben volt 1985-ben.

75 éves volt az első hangos rajzfílm premierje

A hangosfilm megjelenésekor Walt Disney tökéletesen tisztában volt azzal, milyen óriási lehetőség ez a rajzfilmek számára is, ezért azonnal félbehagyta a két némafilmet, amin éppen dolgozott, és elkészítette a Willie gőzhajó című rajzfilmjét beszéd-, hang- és zenesávval. Mickey egérnek maga kölcsönözte a hangját. A film premierjét 1928. szeptember 19-én tartották.

75 éves volt a koldusopera ősbemutatója berlinben

Bertolt Brecht saját korához igazította John Gay XVIII. századi ballada-operáját, a Koldusoperát. Kurt Weill szatirikus, a berlini kabarék hangulatát idéző dalokat írt a darabhoz: a behízelgő dallamokhoz érdes, célzatos szöveg társul. Rekedtes hangon, dzsesszhangszereléssel hallhatta őket a berlini Theater am Schiffbauerdamm-beli - a Berliner Ensemble későbbi otthona -, 1928. augusztus 31-én tartott ősbemutató közönsége Herald Paulsen (az első Bicska Maxi), Roma Bahn, Erich Ponto és Kurt Gerron előadásában, Erich Engel rendezésében.

Berecht 1931-ben

65 éves lenne Romy Schneider

Apja osztrák volt, édesanyja német színésznő, Magda Schneider. Romy 15 évesen ált először kamera elé az Amikor a fehér orgona újra virágzik című filmben. 1954-ben - a rendező, Ernst Marischka és anyja biztatására, aki a filmben is a mamáját játszotta - elvállalta az Egy császárné gyermekévei főszerepét, nem sejtve, hogy sokáig nem tud majd szabadulni a skatulyából, melybe Erzsébet királyné révén kerül. A közönség azonosította őt Sisivel, és személyes sértésnek vette, amikor Romy a szirupos történet negyedik részét már visszautasította. Még jobban megdöbbentek, amikor kedvencük a Christine című, Arthur Schnitzler-dráma alapján készült filmben megismert Alain Delonnal Párizsba költözött: szerelmük öt évig tartott, s mindkettőjük életében meghatározó élményt jelentett.Romy 1958-ban Lili Palmerrel játszott Radványi Géza Lányok egyenruhában című filmjében, a következő évben pedig az Egy angyal a Földön-ben, melynek címszerepére Radványi keresve sem találhatott volna nála szebbet, jobbat. Delon révén 1961-ben megismerte Luchino Viscontit, akinek segítségével végleg sikerült kitörnie a Sisi-skatulyából. Az olasz rendező a Théatre de Paris-ban színpadra állította John Ford Kár, hogy ká című darabját "az álompárral", majd Boccaccio 70 című filmjében egy emancipált polgárasszonyt bízott a színésznőre, s egy évtizeddel később,a mester utolsó, Ludwig című filmjében Romy végre megmutathatta Erzsébet királyné igazi arcát. Kafka A per című regénye Orson Welles-féle filmváltozatának Lenije újabb alkalom volt, hogy bebizonyítsa drámai tehetségét. A #8217;70-es években Schneider sorra kapta a díjakat Sautet-, Zulawski-, Chabrol-, Tavernier- és Costa Gavras-filmekben nyújtott alakításaiért, magánélete azonban boldogtalan volt. Második válását és kisfia halálos balesetét már nem tudta elviselni: szíve 1981 májusában, élete 44. évében felmondta a szolgálatot.

Kép fennt: Romy Schneider és Lili Palmer a Lányok egyenruhában című fílmben, amelyet Radványi Géza rendezett

40 éve lett öngyilkos Benedek Tibor

Benedikt Tiborként jött világra 1911. szeptember 16-án, Miskolcon. Az Országos Színészegyesület iskolájának elvégzése után három évig vidéken játszott, majd 1934-től az Arizona mulató dzsesszénekese volt, amíg a zsidótörvények le nem parancsolták a színpadról. Sok szenvedéstől megmenekült volna, ha elfogadja VIII. Edward walesi herceg londoni meghívását, mégsem tette. (Az angolul jól beszélő színész az Arizonában ismerkedett meg a későbbi uralkodóval.) A háború után a pesti Városháza tisztviselője lett. 1948-tól újra játszott: előbb a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, majd a Vidám Színpadon, a Petőfi és a Jókai Színházban. Albert herceget alakította Molnár Olympiájában, Dietrichsteint Rostand Sasfiókjában, részeg polgárt Caragiale Az elveszett levél című darabjában. Utolsó éveiben visszatért a Vidám Színpadra. Tehetségének köszönhető, hogy ma is emlékszünk Zacsekre, a jól értesült, tudálékos, pesti kispolgárra: ma is fülünkbe cseng jellegzetes, vontatott hangja. A kivételes műveltségű színész és konferanszié - több nyelven beszélt, értette a képzőművészetet és az irodalmat - törzshelyén, a Luxor kávéházban előadás után sokszor hajnalig diskuráltKellér Andorral és Hatvany Lajossal. Váratlanul, önként távozott az élők sorából, két nappal 52. születésnapja után.

115 éve született Maurice Chevalier

Egy sérülésnek köszönhető, hogy nem akrobata, hanem énekes és színész lett. Tizenkét évesen debütált a párizsi Casino de Tourelles színpadán. 1909-13 között a Folies Bergére-ben lépett fel Mistinguett partnereként. Sármos mosolya, eleganciája - szmoking, Girardi szalmakalap - és természetes játéka színpadon és moziban egyaránt sikert aratott. A hangosfilm kínálta filmoperettek - köztük Ernst Lubisch rendezése, az Örök szerelem és Lehár A víg özvegye, melyben Danilo grófot játszotta - tovább növelték népszerűségét. Sanzonjaival is meghódította a világot. Aztán Hollywood újra felfedezte az őszülő halántékú sármőrt. René Clair: Hallgatni arany, Billy Wilder: Délutáni szerelem,Vincent Minnelli: Gigi, Kertész Mihály: A botrány szele (Molnár Ferenc Olympiája alapján készült) - néhány film, melyekben Chevalier bizonyította, tehetsége és vonzereje a régi. Két könyvben összegezte életét, melyből 68 évet színpadon töltött, 80 évesen (!) egyszemélyes show-val búcsúzott tőle. 1972-ben hunyt el.

15 éve hunyt el Tomanek Nándor

Pályáját szülővárosában, Pécsett kezdte 1951-ben. A helyi Nemzeti Színház kórusában hamar felfigyeltek a szép hangú, fess fiatalemberre, aki előbb bonvivánként, aztán komoly prózai szerepekben - az Anna Karenina Kareninjeként, a Ványa bácsi Asztrov doktoraként - hódította meg a közönséget. 1962-től a Petőfi Színház, 1964-től haláláig a Vígszínház tagja volt. Eljátszotta Miller A salemi boszorkányok című drámájának John Proctorát és Az alku Victorát, Dürrenmatt Fizikusokjának Einsteinjét, O#8217;Neill Eljő a jegesének Willie Obanját. Shakespeare Vízkeresztjében Malvolio, Krúdy Gyula-Kapás Dezső Rezeda Kázmérjában "egy beteges úr" volt. Sajnos a valóságban is hamar megromlott az egészsége. Filmek, színházi felvételek sora őrzi Tomanek jellegzetes, összetéveszthetetlen hangját, eleganciáját és remek humorérzékét, melyet többek között Neil Simon: Furcsa pár című komédiájának Félixjeként is kamatoztatott, Bárdy György oldalán. Nem érte meg 66. születésnapját.

Kép fennt: Básti lajossal

75 éves lenne Andy Warhol

A képzőművészet első popsztárjának már születése pontos dátumát is homály fedi, ahogyan annyi mást rövid, de annál eseménydúsabb életében. A cseh bevándorlók fia 21 évesen költözött New Yorkba, haját szőkére festette, és neve utolsó "a" betűjét elhagyva Andy Warholként népszerű reklámgrafikus lett: rajzai a Vogue, a Harpers#8217; Bazaar és a Glamour hasábjain jelentek meg. Díszleteket tervezett egy New York-i avantgárd színtársulatnak és megismerte Brecht elidegenítési elméletét. A New York-i Modern Művészeti Múzeum 1956-os kortárs rajzművészeti tárlatára szóló meghívás jelentette számára az első lépést a "komoly művészet" felé. A #8217;60-as évek elején Warhol tudatosan alakult át popszemélyiséggé: újságokból és képregényekből álló első pop-art festménysorozata a Bonwit Teller áruház kirakatdekorációjaként jelent meg 1961-ben. Egy évvel később festette első Campbell-leveskonzerveket és dollárbankókat ábrázoló vásznait, és elkészítette első selyemszitanyomatait Marilyn Monroe-fotók alapján. 1965-ben azt nyilatkozta, hogy felhagy a festéssel és csak filmezni fog. Ezt nem gondolta komolyan, de 47. utcai műtermében létrehozta a "Gyárat", ahol 18 fiatal lány és fiú segítette ötleteivel és munkájával Warholt. Negyven éve forgatta első, Alvás című filmjét, melyben a kamera egy alvó férfit pásztáz hat teljes órán át. 1968 nyarán egy őrült feminista nő életveszélyesen megsebesítette, a sors iróniája, hogy 1987-ben egy egyszerű epeműtétbe halt bele. Utolsó percéig festett, rajzolt, fotózott, "műgyűjtött" és partikra járt. Híres mondása szerint 15 percig mindenki lehet híres. Warhol már életében legendává vált.

Robert De Niro 60 éves

Olasz származású, New York-i művészcsaládban született: anyja festő, apja költő, szobrász és festő volt.De Niro tízévesen eljátszotta az Óz gyáva oroszlánját, néhány évvel később pedig Stella Adlernél, majd Lee Strasbergnél tanult színészetet. Színházi szerepek és alacsony költségvetésű filmek után harmincévesen kapta első jelentős szerepeit a Lassan üsd a dobot című moziban és Martin Scorsese Aljas utcákjában. 1974-ben Coppola A keresztapájának második részében a fiatal Vito Corleone - az idős maffiafőnököt Marlon Brando játszotta az első részben - meghozta számára az első Oscar-díjat és a világhírt. 1976-ban hátborzongó hitelességgel keltette életre Scorsese Taxisofőrjét, két évvel később pedig A szarvasvadászt. Ezek ma már éppúgy legendák, mint Scor-sese Jake La Motta bokszvilágbajnokról szóló Dühöngő bikája: De Niro negyven kilót hízott a szerep kedvéért, de alakítása nem ezért érdemelt Oscart. Együttműködésük a szintén olasz származású rendezővel 30 év alatt nyolc filmet eredményezett, az említettek mellett A rettegés fokát, a Nagymenőket és a Casinót. De Niro sok és sokféle szerepben - Al Caponétól egy 40 évnyi kómából felébredt betegen át gátlásos nyomozóig és kegyetlen mostohaapáig - bizonyította, hogy bármit el tud játszani. 1989-ben produkciós céget alapított és a kamera másik oldalát is kipróbálta - első rendezése az 1992-es Bronxi mese volt -, de szerencsére változatlanul sokat játszik, az utóbbi időben több vígjátékban is. Tavaly létrehozta a New York-i Tribeca Fesztivált, mely hamar népszerű lett. Néhány hónapja megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját.