Renato Bruson, a kiváló olasz baritonista nemzetközi hírnevét elsősorban Verdi és Donizetti operáiban nyújtott teljesítményének köszönheti, hiszen kivételes muzikalitásával átértelmezte, modernizálta e nagy zeneköltők hőseit.
Renato Bruson Veneto tartományban, Granzéban született 1936-ban. Zenei tanulmányait a padovai konzervatóriumban végezte, ahol az az Elena Fava Ceriati volt az énektanára, aki többek között a világhírű tenoristát, Giuseppe Giacominit is tanította. Operaszínpadon Spoletóban debütált Verdi A trubadúr című operájának Luna grófjaként, majd meghívást kapott a Római Operába, ahol Bellini A puritánok című operájában lépett először közönség elé.
Karrierjének egyik fontos állomása volt, amikor 1970-ben a firenzei Teatro Comunaléban először találkozott Riccardo Mutival. Két évvel később már az olasz opera fellegvárában, Milánóban debütált, a Scala Linda di Chamounix-produkciójában. Repertoárján olyan rendhagyó Donizetti-operák bariton főszerepei is megtalálhatók, mint a Robert Devereux, a Gemma di Vergy, a Poliuto vagy a Maria di Rohan.
Renato Bruson Rost Andrea
1975-ben Verdi Az álarcosbál című operájában hallhatta őt először a londoni Covent Garden közönsége, ahol további öt Verdi-operában - az Otellóban, a Falstaffban, a Don Carlosban, a Traviatában és a Simon Boccanegrában - is nagy sikert aratott.
Még abban az évben a tengerentúlon, San Franciscóban is bemutatkozott, majd három esztendővel később a bécsi Staatsoper Macbethjénak címszerepére kapott meghívást.
A firenzei Maggio Musicale 1975-ös nyitóelőadásán Verdi: A szicíliai vecsernye című operájának bariton főszerepét énekelte Riccardo Muti vezényletével, majd egy sorozat Falstaff-előadás következett Los Angelesben, Londonban és Firenzében.
Emlékezetes alakításai közül is kiemelkedik három Scala-beli produkció: az Otellóban Carlos Kleiber vezényletével keltette életre Jagót, Riccardo Muti dirigálásával a Nabucco címszerepét énekelte, és az 1988-as Verdi-előadás, A két Foscari bariton főszerepében is színpadra lépett.
A bolognai Teatro Comunaléban az 1989/90-es szezon évadnyitó Giovanna d#8217;Arco-előadásán szerepelt Riccardo Chailly vezényletével, majd visszatért Bécsbe, ahol A végzet hatalma és a Don Carlos bariton főszerepeit alakította. A következő operai évad két fontos előadása a Covent Garden Attila- és a párizsi Bastille Opera Otello-produkciója volt.

Az 1991/92-es szezonban végigjárta a világ szinte valamennyi jelentős operaszínpadát Bonntól, Firenzén át egészen Tokióig.
A Scalában állandó vendégművészként minden szezonban színpadra lép. 1995-ben Riccardo Muti vezényletével a Rigoletto címszerepében aratott tomboló sikert, majd a Salzburgi Ünnepi Játékokon a Traviata következett, utána pedig egy berlini Otello-előadásra kapott meghívást, amelyet Claudio Abbado vezényelt.
A következő évben, 1996-ban Nabuccót énekelt a Scalában és a Veronai Arénában, valamint Jagót a bécsi Staatsoperben és Simon Boccanegrát a Római Operában. Abban az esztendőben adományozták számára a bécsi opera kamaraénekesi címét is.
Renato Brusonnal már találkozhatott a magyar közönség, hiszen a művész 1972-ben Rigolettóként lépett színpadra a Magyar Állami Operaházban. Az Universal Music cégcsoporthoz tartozó Decca, Philips és Deutsche Grammophone multinacionális kiadóknál az elmúlt évtizedekben Bruson szinte egész repertoárját rögzítették.
A hazai hanglemezszalonokban folyamatosan elérhetők a CD-i. Így például a Macbeth, melyen Neil Shicoff-fal és Mara Zampierivel énekel, vagy Az álarcosbál két felvétele is; az egyiket Claudio Abbado vezényli, és Obrazcova, Domingo, Katia Ricciarelli a partnerei, a másikat Solti György vezényli, Bruson partnerei Pavarotti, Margaret Price, Kathleen Battle. Híres felvétele a Falstaff is, melyet Carlo Maria Giulini vezényel, partnerei Katia Ricciarelli, Leo Nucci, Barbara Hendricks.
A Philips gondozásában megjelent Rigoletto minden idők egyik legjobb felvétele ebből az operából Renato Bruson mellett Edita Gruberova, Niel Shicoff, Brigitte Fassbaender, Robert Lloyd közreműködésével; a Római Santa Cecilia Akadémia Ének- és Zenekarát Giuseppe Sinopoli vezényli.