| Retkes Attila zenetörténész 1994 óta a Magyar Hírlap zenei szakírója. Személy szerint is igen sokat tett azért, hogy a zenerajongók a kilencvenes évek közepétől azért vegyék meg a hétvégi Magyar Hírlapot, hogy az Ahogy tetszik mellékletben megjelenő Hangraforgót tallózhassák. A kolumnás rovatot az akkor még ereje teljében lévő, kitűnő szakíró, Uhrman György szerkesztette, s vele együtt Retkes Attila komoly tanulmánynak is beillő cikkeivel segítette az eligazodást, a választást az akkor még fénykorát élő lemezkiadás dömpingjében. Azóta Uhrman György itt hagyott bennünket, méltánytalan módon a Hangraforgó is "kihalt". Retkes Attila mindezek ellenére tovább folytatta munkálkodását; 1996-ban megalapítja és azóta is főszerkesztőként jegyezi a Gramofon - Klasszikus és Jazz című szaklapot. Zenei tárgyú írásai pedig továbbra is folyamatosan jelentek meg a Magyar Hírlap kulturális rovatában. Írásaiban Retkes igazi elmélyült műélvezettől vezérelve feltárta a hangversenyélet, a hanglemezkiadás, a kortárs zeneszerzők és előadók azon titkait, belső mozgatórugóit, amelyek segítségével szinte észrevétlenül alakult át a zenéről alkotott elméleti képünk, élményvilágunk. Thomas Mann A Doktor Faustus keletkezése (Egy regény regénye) című munkájában nagyon plasztikusan írja le, milyen zenei ismereteket kellett hangyaszorgalommal "begyűjtenie" a Doktor Faustus hiteles megírásához. Ahogy lépésről lépésre tett szert újabb s újabb zenei ismeretekre az író, úgy lelte mind nagyobb örömét a számára addig ismeretlen területekben. Retkes Attila írásai olvastán valami hasonlót érezhetünk. |
 |
| Ő megtanít bennünket gondolkodni a muzsikáról, s elvezet azokba a tartományokba, amelyekről korábban legfeljebb széplelkű hasonlatokkal vagy elvont szakterminusokkal próbálták a (magukat zenei szakírónak kikiáltott) zsurnaliszták meggyőzni a befogadókat. Retkes írásai a mindenkori máról szólnak, mégis a jövőbe mutatnak. Írásainak egyik nagy erénye, hogy maradandók, a kötet egyfajta kézikönyvként használható. Bármikor keresünk adatot, fogódzót egy-egy muzsikusról, zeneszerzőről, operaénekesről vagy könnyűzenészről, csak le kell emelni a lexikonok közül (mert Retkes kötetei a könyvespolcon mindenképpen oda vannak besorolva), s máris "képben" vagyunk. Mint a 2000-ben közreadott Kontrasztok című kötetének írásai, úgy most a Zenélő ezredkezdet darabjai is eredetileg a Magyar Hírlapban jelentek meg. A mostani kötetben 58 beszélgetés olvasható. Az Átutazók című fejezetben Budapestre látogató, világhírű külföldi muzsikusokat szólaltat meg, többek között Lazar Bermant, Pierre Boulezt, Monserrat Caballét, José Curát, Igor Ojsztrahot, Krzysztof Pendereckit. A kötet Véleményformálók című részében a magyar zenei élet meghatározó személyiségei, köztük Kocsis Zoltán, Gregor József, Fischer Iván, Polgár László, Lukács Gyöngyi vall a zenéről. A Határátlépők fejezetben olyan művészek szólalnak meg, akiknek tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a műfaji határok lebontásához, így például Cserháti Zsuzsa, Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Tabányi Mihály szólal meg, tesz hitvallást pályája fontosságáról, gyötrelmeiről. |
