| A magyar operaházban már volt példa arra, hogy a szokatlan - rendezői koncepció milyen viharokat tud gerjeszteni, elég ha Jurij Ljubimov, Don Givanni - még múlt századi - előadására gondolni. A mostani előadás koncepcióját illetően, a dramaturgiai munka hangsúlyos szerepet kapott, erről így ír Robert Sollich dramaturg: |
 |
| Alexander Dodge - Katharina Wagner - a tolmács - Robert Sollich |
 |
 |
|
| Katharina Wagner | Marton Éva | |
| "Richard Wagner Lohengrinje "a" mese- és varázslat-operának számít. Annyira csodás és titokzatos a hattyúlovag története, aki egy "távoli vidékről" a brabanti partvidékre vetődik, hogy ott egy ártatlan nő segítségére siessen a sötét hatalmakkal folytatott harcában, végül azonban innen is tovább áll, mert a nő nem tiszteli névtelenségét, hogy emiatt gyakran szem elől tévesztik: a csodás rege mögött egyúttal politikai dráma is rejlik. Pedig, mint Udo Bermbach politológus megállapította, voltaképpen elég egy pillantást vetni a darab keletkezési idejére és ősbemutatójának körülményeire ahhoz, hogy rájöjjünk: a Lohengrin aligha lehet az a világtól idegen mű, aminek szívesen tartják. Sokkal inkább Wagner legaktívabb, politikailag legelkötelezettebb életszakaszáról tanúskodik, amely a 19. századi Európát megrengető legnagyobb társadalmi átalakulással esett egybe. |
 |
 |
|
| Kiss B. Atilla | Sümegi Eszter | |
| Az európai kontinens restaurációt célzó uralkodó fejedelmei ellen 1848-49-ben mindenütt kitört lázadások a szász nagyváros, Drezda kapui előtt sem álltak meg: a hivatalban lévő udvari karmester, Wagner a korszak történelmének olyan kiváló alakjaival küzdött együtt a barikádokon, mint az építész Gottfried Semper, a zeneigazgató August Röckel, vagy a neves anarchista, Mihail Bakunyin. Wagner egyre inkább e körök befolyása alá került, s egy időre (nemzeti)-republikánus eszményeiket is magáévá tette azt követően, hogy 1843-tól udvari karmesterként működött Drezdában, s hamar az itteni Engel-vendéglőben, no meg a baloldali-demokratikus Vaterlands-Vereinben működő vitakörök résztvevőjévé vált. Mindezek a körülmények sok mindent más fényben tüntetnek fel a Lohengrinben, amelyen Wagner 1845 óta dolgozott: a konfliktus a hanyatló régi nemesség s az annak önkényuralmát kétségbe vonó karizmatikus néptribun között e háttér előtt éppoly kevéssé tűnhet véletlennek, mint I. Henrik német király történelmi háttere, aki a szász császári dinasztia megalapítója, s voltaképpen a Német Birodalom megteremtője a korábbi frank birodalom keleti felén, amelynek feltámasztásáért a republikanizmus jegyében az úgynevezett Ifjú Németország harcolt. Bár a Lohengrin kétségtelenül túl korán keletkezett ahhoz, hogy tükröződhessenek benne az 1848-49-es események, mindazonáltal néha mintha már a kirobbanóban lévő forradalom harci zaját hallanánk ki ebből a "romantikus operából", amikor összecsapnak a kardok és harsognak a fanfárok." Richard Wagner: Lohengrin Rendező: Katharina Wagner A magyar nyelvű feliratokat Fischer Golda készítette Szereplők: Henrik: Fried Péter - Jekl László Bemutató: 2004. május 2., 17.00 , további előadások: 2004. május 5., 8., 15.,17.00 Fotó: Kadelka László |
