Umberto Eco
Baljós hangulatú történelmi krimi, ahol a csuklyás alakok súlyos árnya évszázados bűnöket idéz.
Melki Adso bencés novícius és mestere, Baskerville-i Vilmos Ferenc-rendi szerzetes különleges küldetéssel érkezik a fellegekbe burkolózó hegy tetején álló apátságba. Vilmos azt a feladatot kapta, hogy az egymással szemben álló pápai és ferences küldöttségek találkozóját megszervezze. Az eseményeket megzavarja Otrantoi Adelmus, a fiatal kora ellenére máris nagy miniatúrafestőként elhíresült szerzetes érthetetlen halála. Az első halálesetet hamarosan továbbiak követik. Mire a követek megérkeznek, a béke szigeteként számon tartott kolostor a félelem és rettegés színtere lesz. Miközben folyik a hajsza az agyafúrt sorozatgyilkos után, a tárgyalóteremben nem kisebb a tét, mint hogy sikerül-e a elsimítani az Európát megosztó ideológiai ellentéteket. Az Umberto Eco világhírű regényéből készült lenyűgöző filmben Vilmost az alakításáért a Brit Akadémia díjával jutalmazott Sean Connery játszotta, Christian Slater alakította Adsót, a szerzetes ifjú segítőjét, míg az inkvizítor szerepében F. Murray Abraham nyújtott feledhetetlen alakítást.
Claus J. Frankl
?? Ez lesz az a pillanat ? mondta ekkor Jorge ?, amikor mindent elborít az önkény; a gyermek kezet emel szüleire, a feleség ármányt sző a férj ellen, a férj beperli feleségét, az úr embertelenül bánik szolgájával, s a szolga nem engedelmeskedik urának, megszűnik az öregek tisztelete, a serdülők dirigálni akarnak, a munkát mindenki fölösleges fáradságnak érzi, mindenfelé a szabadosságot, a bűnt, az erkölcsi feslettség szabadságát dicsőítő énekek harsannak. Azután liliomtiprások, házasságtörések, esküszegések, természet ellen való vétkek következnek hatalmas hullámban, és gonoszságok, jövendölések és varázslások, és repülő korpuszok jelennek meg az égen, a jó keresztények között hamis próféták támadnak és hamis apostolok, szemmel verők, szélhámosok, varázslók, liliomtiprók, fösvények, esküszegők és csalók, a pásztorokból farkas lesz, a papok hazudnak, a szerzetesek szemet vetnek a világ dolgaira, a szegények nem sietnek a feljebbvalók segítségére, a hatalmasokból kivész az irgalmasság, az igazak igaztalanság tanúivá lesznek. Minden várost földindulás ráz meg, minden vidéken dögvész terjed el, szélviharok hordják széjjel a földet, a mezők elfertőződnek, a tengerből feketés nedvek csapódnak ki, új, ismeretlen csodák történnek a Holdon, a csillagok letérnek rendes pályájukról, más, ismeretlen csillagok tűnnek fel, s szántják az eget, nyáron hó hull, és rekkenő hőség lesz télen. S eljön akkor a vég ideje, és az idők vége..." (Részlet a regényből.)
A magyarországi bemutatót Szikora János állítja színpadra.
Szikora János rendező szerint a regény nemcsak érdekfeszítő krimi, de szinte enciklopédikus gazdagsággal idézi föl a XIV. század világát. Azét a századét, amelyet végigkísért az egyházi és a világi hatalom harca, s az embereknek ebben a harcban kellett megtalálniuk a helyüket. A színpadi változatban le kellett mondani az említett enciklopédikus gazdagságról, a történelmi és egyháztörténeti, filozófiai, kultúrtörténeti elemekről, amelyek a könyv sokszínűségét adják. Ezeket azonban pótolja az adaptáció a történet drámai magvának, konfliktusainak magas hőfokával. A színpadon izzó dráma lesz, ami a regényben epikusan csörgedezik. A színpadi változat, és remélhetőleg az előadás is emocionális sűrítménye a cselekménynek. Regényadaptációval dolgozni mindig nagyobb teher, hiszen a regényíró nem a színpad logikája szerint mozgatja a szereplőit. Érdekes munka kibányászni a drámai ércet az epikából.
Egyébként a diplomarendezése is regény színpadi változata volt Kafka A per című művéből. Később a Karamazov testvérek és a Doktor Zsivágó adaptációját is megrendezte. Ebbe a sorba illeszkedik A rózsa neve is, amely teljes embert kívánó nagy munka.
Film is készült a könyvből
A regényt nagy sikerű, olasz?francia?NSZK gyártású filmen is feldolgozták, Jean-Jacques Annaud rendezésében. A rózsa neve (The Name of the Rose) szereplői között olyan neves színészek szerepeltek, mint a főszereplő Sean Connery, illetve Christian Slater, F. Murray Abraham, William Hickey vagy Elya Baski. Umberto Eco szövevényes regényének átdolgozása éppoly izgalmas, mint szórakoztató. A film 1987-ben a legjobb külföldi filmnek járó César-díjat kapta.
Umberto Eco: A RÓZSA NEVE
Történelmi krimi két részben
Színpadra alkalmazta: Claus J. Frankl Fordította: Matuz János
BASKERVILLE-I VILMOS ferences Karczag Ferenc
ADSO bencés novícius Szabó Máté
ABBO apát Mikó István
BURGOSI JORGE Czapkó Antal
VARAGINEI REMIGIUS házgondnok Barabás Botond
SALVATORE, a segédje Zelei Gábor
HILDESHEIMI MALAKIÁS könyvtáros Mészáros István
EMMERANI SEVERINUS füvész Quintus Konrád
AYMARUS Kaszás Mihály
CASALEI HUBERTINUS Petridisz Hrisztosz
ALINARDUS Tárnai Attila m.v.
CESENAI MIHÁLY Horváth Gábor
BERNARD GUI pápai inkvizítor Harsányi Attila
DEL POGGETTO bíboros Molnár László
LÁNY Kerekes Vica
ARUNDELI BERENGÁR segédkönyvtáros Rácz Mihály Patkós Irma Muvészeti Iskola növendéke
VENANTIUS Turi Gábor Patkós Irma Muvészeti Iskola növendéke
valamint: a Patkós Irma Művészeti Iskola növendékei: Germányi Sándor, Kiss Zsolt, Molnár Zsolt, Novák József, Papp Károly, Ragályi Viktor, Vincze Tibor
Díszlettervező: Horesnyi Balázs m.v. Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Matuz János A rendező munkatársa: Ignátz Éva
Rendező: Szikora János
