| Alföldi Róbert a Budapest Bábszínház negyedik emeleti Játszó-terében kizárólag felnőtteknek állította (báb)színpadra a hírhedt márki egyik legismertebb és legsötétebb műve alapján készült darabot. Korabeli dokumentumokból és Sade márki műveiből az a Vörös Róbert írta, aki jó ideje Alföldi színpadra állított műveinek dramaturgja, állandó alkotótársa. Manapság se szeri, se száma a hírhedt Sade márki-féle feldolgozásoknak. Philip Kaufman filmje éppúgy közismert, mint Dong Wright drámaíró sikerdarabja, amely a márkinak a charentou-i elmegyógyintézetben eltöltött utolsó hónapjairól szól. Ne higgyük azonban, hogy csak a XXI. század szabadgondolkozású erkölcse fókuszálja a művészeti életbe a márki perverz életét. Szirtes András például 1992-ben forgatott egy filmet, melyben a márkit Halász Péter személyesítette meg. |
 |
| Sade márki legnagyobb bűne - a saját korában - nem az erőszak és a csoportszex megdöbbentő módjainak leírása volt, hanem az, hogy írásaiban erősen támadta az egyházat. A szerzeteseket szabados életmóddal vádolja, kéjvágyó, erőszakos alakokként mutatja be a papokat, vallásellenes kirohanásai minden könyvében megtalálhatók. Mégsem antiklerikalizmusa, hanem vad szexuális fantáziája tette halhatatlanná a márkit. A mai pornófilmek forgatókönyvírói (már ha vannak ilyenek) semmi újat sem tudnának mondani a XVIII. századi libertinus (Sade márkinál a szabad erkölcsű emberek elnevezése) irodalom ismerőinek. A márki az anális szexet, a homoszexualitást, az állatokkal létesített nemi aktust és a különféle segédeszközök használatát is részletesen írja le például a Justine, avagy az erény meghurcoltatása című művében. |
 |
| Vörös Róbert igen feszesen szerkesztett szövege olyan töredékeket mutat be a márki életéből és utolsó regényéből, amelyek de Sade gondolatainak, izzó vágyainak, démonainak és szabadságvágyának legmélyére engednek bepillantást. Honi színpadjainkon csak Alföldi és Zsótér teheti, engedi meg magának, hogy végsőkig elmenjen az emberi gyarlóságok, bűnök, szexuális aberrációk színpadi megjelenítésében. Alföldi bátran él a lehetőséggel. Boráros Szilárd (díszlet és báb) és Bartha Andrea (jelmez) olyan miliőt teremt, amely kortalan - akár ma is bárhol lehetne. Boráros ember nagyságú, mezítelen bábokat tervezett, melyek a maguk természetes mivoltában mutatják a nézőknek, hogy ilyenek vagytok! Akkor is ilyenek vagytok, ha magatokra veszitek prűd, hazug álarcotokat! |
 |
| Alföldi könyörtelenül következetes, nincs semmi maszatolás a rendezésében. Talán a Pasolini filmjéből visszaköszönő motívumok kicsit hosszúak. S a több mint másfél órás, egyrészes előadásra ráférne némi tömörítés, a vége felé olybá tűnt, mintha háromszor fejeződne be. A meztelen bábok mögött nagyon ügyesen bújnak meg a bábszínészek: Püspök - Czipott Gábor; Elnök úr - Csajághy Béla; Kegyelmes úr - Gyurkó Henrik; Lány - Ellinger Edina; Pribékek - Ács Norbert, Csák Zsolt, Kemény István, Teszárek Csaba. Ők rafináltan mozgatják a bábokat, hallatják hangjukat, majd élőben is megjelenve egyenrangú társai a vendégként játszó Udvaros Dorottyának és Kaszás Gergőnek. A Primadonnát játssza Udvaros, mértéktartó iróniával, távolságtartással. Ettől jó, amit csinál. Kaszás Gergőnek, amióta Egerben játszik, rá sem lehet ismerni az orgánumára. Végre van mélysége a hangjának, és végre tud bánni vele. Bizton hisszük, hogy jó versmondó is válna belőle. Kaszás megértette Alföldi instrukcióit, Sade márkija hol kegyetlenül vad, élveteg szörnyeteg, hol mély gondolatokat kinyilatkoztató filozófus, egyszersmind nagyon is szánni való, esendő ember. Aki teheti, nézze meg Kaszás Gergőt! Különben most lenne jó látni Pirandello darabjában, IV. Henrikként. |
 |
| Sade márki 120 napja bemutató: 2005. április 4. perverz bábjáték Korabeli dokumentumokból és Sade márki műveiből írta Díszlet és báb: Boráros Szilárd SZEREPLŐK: Sade márki - Kaszás Gergő mv. RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT Fotó: Gordon Eszter |
