| "A háttérben vörösen izzó csatatér pirosodik" - olvassa nehézkesen Anyuska, Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjának "narrátora", lánya, Sárbogárdi Jolán spirálfüzetéből. S ennek megfelelően vörösben izzik a gyulai vár eléggé lepusztult hátsó fala, megfelelő hátteret nyújtva az ibusári vasúti jegypénztáros, Sárbogárdi Jolán álomvilágához. A színpadi tér Horesnyi Balázs díszletei, a konyhát idéző sparhelt (amiből a megfelelő pillanatban egy kémrádió is kiemelhető) és hokedli, a váróterem kifelé dőlő szürke hátsófala (ami mögött rejtőző állvány emelkedettebb pillanatokban az operettvilág hősei számára emelvényként is funkcionál). Rendkívül ötletes, mobil egyszerre állomásépület-, jegypénztár- és vonatmakett amelyek, viszont már a "nyomott, realista tér" állandó jelenlétét érzékeltetik, igaz, hogy ugyanez a színpadi tér "szükség esetén", azaz Jolán fantáziálásától függően, akár operettszínpadként is működik. |
 |
|
E jól bejátszható és felhasználható térnek, díszleteknek, Kárpáti Enikő pontos, mégis hamar váltható jelmezeinek fontos szerep jut abban, hogy a két világ: a csatatéri és magánidillek operettjeinkből jól ismert, itt ugyanakkor parodisztikusan túlhabzó világa és az Isten háta mögötti, sivár, boldogtalan posztszocreál világ zökkenőmentesen váltakozhat. Hogy a "valóság" mellett az "írói" fantázia által teremtett operettvilág egyenlő súllyal lehet jelen ahhoz, nagy mértékben hozzájárulnak a Honvéd Táncszínház huszárokat megjelenítő táncosai és a Parti Nagy versikéit közismert operett-dallamokkal "hitelesítő" Szalai Antal népi zenekara (zeneszerző: Darvas Ferenc) is. A két világ azonban nemcsak egymást váltogatja, hanem fokozatosan át is tűnik egymásba, sőt össze is olvad, eggyé válik, ahogy a téboly határára jutó, írói ambíciókat kergető, de félművelt és igazi dilettáns Sárbogárdi Jolán tudatában is fokozatosan össze-össze keveredik a való és az álomvilág. Végeredményben megjelenítve, előadva ezáltal a fél Ibusár számára (nem beszélve a valódi színházi közönségről) a Bajkhállóy huszármente című, bugyuta meséjű háborús dalművet, miközben a színházi közönség számára körvonalazódik Jolán részben sajátos egyéniségéből, részben kilátástalan helyzetéből fakadó, irodalmi és magánéleti kudarcokkal terhes, szerencsétlen sorsa is. |
 |
| Jelenet az előadásból - Udvaros Dorottya |
|
S az előadás sikere, a fentieken túl, természetesen nagy mértékben köszönhető Novák Eszter rendezői munkájának, amely Parti Nagy Lajos groteszk helyzetei, dramaturgiai "képtelenségei", szövegvilágának többrétegűsége, nyelvi finomságai, humora iránt egyaránt kellő érzékenységgel bír, és Udvaros Dorottya, Lázár Kati, Gyabronka József, Domokos László, Kovács Zsolt kivétel nélkül dicséretet érdemlő színészi játékának. |
