?Legboldogabbnak akkor láttam Attilát, amikor elküldtük Bartók Bélához egy cikkért, amit a gépi muzsikáról ígért nekünk" - emlékezett vissza Fejtő Ferenc egyszer József Attilára. ?Amikor visszajött, látszott rajta, hogy valamit mondani készül, kérdeztem: "Mi van veled Attila? Minek örülsz?" Erre ő: "Képzeld, Bartók Béla azt mondta nekem, hogy én az vagyok a magyar költészetben, ami ő a muzsikában. Ennél szebb és nagyobb dicséretet nem hallhattam volna."
Illik József Attila kérlelhetetlen, egyszerű soraihoz Bartók darabos, a klasszikus összhangzattan határain át-átlépő muzsikája. Mindketten mélyet merítettek a magyar népi kultúra hagyományából, és mindkettejük művészetéből a kortárs idegensége, magányossága és számkivetettsége csendül ki. Mindketten hatalmas, végleges összegzésre készültek, ahogy József Attila a mindenséget vágyta versbe venni, úgy Bartók zenei mondata is világunkat készült összefoglalni.
József Attila útmutató volt, kérlelhetetlensége, tömörsége nélkül elképzelhetetlen az új utakat kereső magyar költészet, Bartók Béla muzsikája pedig a világ zeneszerzőinek metronómjává vált ? nevét világszerte áhítattal ejtik ki a zeneértők. József Attila élete végül egy homokos lapályra vitt, ahonnan csattogó kerekek zaja kís! érte a végtelenbe, Bartók Béla élete utolsó éveiben számkivetetten, szegényen kereste helyét egy amerikai metropolisz rengetegében.
Kettejük rokonsága akkor érzékelhető igazán, ha Bartók diszharmonikus harmóniája mellett József Attila sorai ütemezik a magányos lélek lépteit a boldogság, a megértés, a szeretet ritkán lakott földje felé. Testvérek ők a művészetben.
Korhecz Imola kislány korától kezdve hódította meg a magyar versszínpadokat határon innen és túl.
Érdi Tamás nem látó zongoraművész. Őt a hangok és a zene vezetik a világban. Segítségével József Attila versei új ?hangszerelést" kapnak, a szövegdallam szimfóniává válik.
Időpontok és helyszínek :
2006. április 11., Bartók Emlékház, 18 óra
2006. április 12., Szentendre, Városháza, díszterem, 18 óra
2006. április 22., Gödöllő, Grassalkovich-kastély, 18 óra
2006. június 20., Balatonalmádi, Zeneiskola, 19.30
2006. július 30., Kapolcs
Forrás: Podhorányi Zsolt
