Szentpéteri Csilla nyárbúcsúztató koncertje

Egyéb

A művésznő a Kongresszusi Központban előadott, nagysikerű estjét ismételte meg - ezúttal más környezetben, kissé lerövidítve a műsort.
Ami ugyanaz volt: az a zongoraművésznő személyisége, amely kitűnően alkalmazkodik aznapi közönséghez.
Csilla nemcsak gyönyörű, nemcsak virtuózan játszik a zongorán, nemcsak zenében improvizál, hanem szövegben is. Ő vezeti estjeinek műsorát, és összekötő szövegei mindig változnak.
Így volt az a Margitszigeten is, ahol a csillagok, a tücskök, a hatalmas fák, a nyár vége hangulata befolyásolták a műsort is.
Vadhajtások című CD-jéről ezúttal a leginkább ide illő számokat válogatta össze: Schubertet, Vivaldit, Debussyt, Smetanát, Grieg-et. Ide illő volt a sziporkázó világítás, a lilák, zöldek, sárgák tobzódó színárnyalatai (Fülöp Csaba munkája).

Most is, mint tavasszal kitűnő muzsikustársakkal dolgozott. Különösen kimagasló volt Deseő Csaba (hegedű), akivel az ellenállhatatlan ritmusú Dongót adták elő. Egészen más hangulatú volt Fekete-Kovács Kornél trombitaszólója.
Most is a Magyar Virtuózok Kamarazenekar tagjai kísérték a művésznőt, és az est valamenni résztvevőjére az együttmuzsikálás öröme volt jellemző. Ez az öröm elsősorban Szentpéteri Csillából árad, akinek magának is boldogság a zenélés - ez látszik minden porcikáján, amelyet a tévékamerák jóvoltából kivetítve is láthattunk.

A finálé két meglepetéssel is szolgált. Az egyik, hogy felbotorkált a színpadra virágot átadni a művésznő kétéves kisfia, Kristóf, aki aztán pelenkájával letelepedett a világszép mama lábánál, és ott hallgatta a ráadás számot.
A másik, hogy Vivaldi Nyár című utolsó számánál az est résztvevői tüzijáték parádéval búcsúztak a közönségtől.

A fotók a próbán készültek.

Fotó: Grega Zoltán