A művésznő a Kongresszusi Központban előadott, nagysikerű estjét ismételte meg - ezúttal más környezetben, kissé lerövidítve a műsort. Ami ugyanaz volt: az a zongoraművésznő személyisége, amely kitűnően alkalmazkodik aznapi közönséghez. Csilla nemcsak gyönyörű, nemcsak virtuózan játszik a zongorán, nemcsak zenében improvizál, hanem szövegben is. Ő vezeti estjeinek műsorát, és összekötő szövegei mindig változnak. Így volt az a Margitszigeten is, ahol a csillagok, a tücskök, a hatalmas fák, a nyár vége hangulata befolyásolták a műsort is. Vadhajtások című CD-jéről ezúttal a leginkább ide illő számokat válogatta össze: Schubertet, Vivaldit, Debussyt, Smetanát, Grieg-et. Ide illő volt a sziporkázó világítás, a lilák, zöldek, sárgák tobzódó színárnyalatai (Fülöp Csaba munkája). |
Most is, mint tavasszal kitűnő muzsikustársakkal dolgozott. Különösen kimagasló volt Deseő Csaba (hegedű), akivel az ellenállhatatlan ritmusú Dongót adták elő. Egészen más hangulatú volt Fekete-Kovács Kornél trombitaszólója. |
A finálé két meglepetéssel is szolgált. Az egyik, hogy felbotorkált a színpadra virágot átadni a művésznő kétéves kisfia, Kristóf, aki aztán pelenkájával letelepedett a világszép mama lábánál, és ott hallgatta a ráadás számot. |
A fotók a próbán készültek. Fotó: Grega Zoltán |