Miért tartja fontosnak, hogy jelen legyenek a POSzT-on?
Úgy érzem, itt koncentrálódik ? bár nyilván a válogatók kicsit szubjektív döntése alapján ? az elmúlt évad bemutatóinak legjava, azok az előadások, amelyeket mindenképpen látni kell. Elfogadom, hogy ezek a legjobb előadások, és mivel nem tudok gyakran Budapestre vagy az országba máshova előadásokra járni, kihasználom a POSzT nyújtotta lehetőséget. Azt, hogy itt megkapom azokat a darabokat is, amelyeket esetleg kihagytam az évben.
Elégedett a versenyprogram kínálatával?
Nézem a fesztivált, és meggyőződésem, hogy színvonalas versenyprogram állt össze. Mindezek mellett hiányzik az a rálátásom az egész magyar színházi életre, amelynek birtokában kijelenthetném: a válogatásból hiányzik jó néhány előadás, amelyeknek mindenképpen itt volna a helyük.
Míg az elmúlt két évben igen, idén nem kerültek be a versenyprogramba. Nem érez emiatt csalódást?
Nem, ugyanis az Újvidéki Színház az elmúlt évadban érdekes kísérletbe fogott. Úgy döntöttünk, hogy nem a nagyszínpados, nagytömeges, energikusan nyomulós produkciókkal jelenünk meg idén ? pont azért, mert abból már sok van ?, hanem olyan évadot állítunk össze, amelynek új bemutatói előtérbe tolják a színészi munkát. A kísérletet sikeresnek érzem, ugyanakkor ez jelentősen visszavette a fesztiválszerepléseinket.
Megértem, hogy az idei legerősebb előadásunk, a Piaf-menet ? amelyet Mezei Kinga rendezett, és amelynek a főszerepét is ő játssza ? nem lehet a POSzT-on. Ennek egyszerű oka van: ez teljes egészében francia nyelvű előadás. Furcsán venné ki magát, ha a magyar színházi élet bemutatóinak legjobbjai között francia nyelven futó darab is versenyezne. Egyébként a magyar közönség ennek ellenére megnézheti ezt az előadásunkat, hiszen a Határon Túli Színházak Fesztiválján, a Thália Színházban ezzel a darabbal képviseltetjük magunkat idén.
Bár a versenyprogramban nincsenek ott, a POSzT Fesztivál programkínálatában szerepelnek.
Igen, Hernyák György meghívott rendezőnk rendezésében egy kortárs orosz darabbal, a Guppival. Ez képviseli azt a kísérletet, amelyet említettem. Három elképzelhetetlenül jó színészi játékot láthat benne a közönség, és talán még közülük is kiemelkedik Crnkovity Gabriella, aki egy kritikusa szerint: olyan, mintha most érett volna élvonalbeli színésszé, ezzel az alakítással. A darabban való játék iszonyatosan precíz és bonyolult, nagyon nagy koncentrációt igényel, hiszen két órán át folyamatosan magas hőfokon kell égni. Persze, ez amennyire nehéz, legalább olyan izgalmas kihívás is. Szerencsére a közönség fogadtatása is nagyon pozitív volt, és az első kritikák is egyetértenek abban, hogy ez jobb sorsra érdemes előadás.
Mennyire szoros a kapcsolata az Újvidéki Színháznak a magyarországi színházakkal?
Bár kiemelt partneri kapcsolatunk nincs, azért folyamatos az együttműködés. Voltak vendégszerepléseink Egerben, tárgyalásban vagyunk Veszprémmel, rengeteget jártunk az előadásainkkal Tatabányán. Az együttműködésünk keretében cserére is sor került, ami mindkét félnek hasznos. Egyébként ezek a kapcsolataink nem új keletűek, mindig is voltak, és remélem, a jövőben is megmaradnak, hiszen a mi közönségünk is igényli és szereti nézni az anyaországi színházak darabjait.
Tölgyesi Tibor
