Szilágyi Pál (fotó) volt az első rendező, direktor, ha úgy tetszik az első színész is a Tisza parti városban. Szilágyi, aki 1821-ig a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság tagja volt, Szolnokon átutazóban 1822 végén megbetegedett, tüdőgyulladást kapott. Betegágyánál felkereste néhány vándorszínész és kölcsön 80 forintjából kiváltották zálogban lévő színházi kellékeiket. Megszületett a színház |
Napjainkra átváltozott a világ! Állandó társulattal, korszerű épületben, kiváló technikával, tánckarral, zenekarral működik a Szigligeti Színház. Igazgatója dr. Szikora János (fotó) Jászai Mari-díjas (1988) színész, rendező, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1997) kitüntetettje. |
A szolnoki színház a 2002-2003-as évadot szeptember 27-én kezdte Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című vígjátékával, rendezte: Csiszár Imre, majd október 11-én bemutatták a második új darabot is, Huszka Jenő: Lili bárónó című operettjét, rendezte: Ács János. Huszka örökszép, szárnyaló zenéje, az igényes szereposztás a legújabb bemutatón is - hasonlóan a hatvanas évekhez - nagy sikert aratott, s nyújtott önfeledt szórakozást. (Kép: Mertz Tibor, Báró Malomhegyi a Lili bárónőben) |
 |
 |
|
| Deme Gábor | Huszárik Kata | |
| December 13-án lesz az óév utolsó bemutatója. Füst Milán: Catullus - dráma 2 részben - című művét Szikora János rendezi. Catullus szerepében: Seress Zoltán, Clodia: Melkvi Bea. (képeink) Füst Milán gyönyörű, örökbecsű darabja a lélek bonyolultságáról, a szerelem engesztelhetetlenségéről szól, gyötrelmes játékról, érzelmi kiszorítósról, pattanásig feszült helyzetekről, ahol a szeretet már kevés. Élni ugyanis csak szenvedéllyel, csak az erőket végsőkig megfeszítve érdemes - mondja a rendező direktor. |
 |
 |
|
| Seress Zoltán | Melkvi Bea | |
| 1905. február 28-án Szolnok város képviselőtestületében Lippe Vilmos kir. táblabíró közbenjárására Kludik Gyula polgármester is felvetette az állandó színház építésének szükségességét. Az addig színielőadásokra használt épületet a Scheftsik-kertben más célra alakították át. Indítványt tett, hogy a képviselőtestület Lippich Gusztáv főispán elnöklete alatt járjon el az új színház ügyében. A színházavatásra 1912. április 20-án került sor. Az épületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti műépítészek tervezték, s Bede Antal szolnoki építész vezetésével építették föl. A színházavatásra Mariházy Miklós társulatát hívták meg. Talán törvényszerűnek is nevezhetnénk a folyamatokat, talán nem, a lényegen nem változtat: az 1980-as évek végére ismét elhasználódott a #8217;45-ben lebombázott, többször felújított színház. A munkavédelmi hatóságok 1989-ben életveszélyessé nyilvánították az 1963-ban "újjáépített" épületet. Schwajda György akkori igazgató a színház müködéséért 1990. tavaszán már nem vállalta a felelősséget. A jelenlegi színházépület tervezése, építése szűk két évig tartott. Az építésztervező Siklós Mária, a belsőépítész Schinagl Gábor volt. Az új színházépületet 1990. április 11-én adták át rendeltetésének. |
 |
| A Szigligeti Színház épülete |
 |
| A színház nézőtere |
| 2002. októberében még a következő darabok láthatók a színházban: 29-én: Lili bárónő, 30-án és 31-én a Játék a kastélyban, illetve a Szigligeti kanapé keretében zenés talk-show Szentpéteri Csillával. Az évad további bemutatói: 2003. január 17-én Csehov: Ivanov - dráma, február 7-én Mark Twain: Koldus és királyfi - zenés szinpadi játék két részben, március 21-én Terrence McNally - David Yazbek: Alul semmi - musical, végül április 25-én Georges Feydeau: Bolha a fülbe című vígjátéka zárja a sort. A színház nézőterében olyan műszaki megoldás található, mely segítségével a halláskárosultak is maradéktalanul élvezhetik a darabokat. Kapcsolódó link: Kapcsolódó cikk: |
