'Színészi (h)arcok - színészek, színházak szerepe az 1956-os forradalomban'#8217

Színpad

A kiállítás hat ismert művészegyéniség élettörténetén keresztül mutatja be a színháznak az 1956-os forradalomra és a forradalomnak a színészek életére és magára a színházi életre és a színháztörténetre gyakorolt hatását. A kiállítás installálása és korszerű, multimédiás feldolgozása nemcsak újszerű, hanem igényes is. Az interneten böngészés lehetővé teszi, hogy azt keressünk ki ezekből a történetekből, ami számunkra a leglényegesebb, hogy hagyjuk #8220;megérinteni" magunkat a kor kiváló emberei, nagyszerű művészei által.
 
Ha valaki azt hallja, hogy Eroica, Ferencsik és Állami Hangversenyzenekar, az tudja, hogy ez a Forradalom leverése utáni első hangverseny, 1956. december 30.-án a Zeneakadémián. Ha azt hallja, így, ilyen kontextusban, hogy Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Sinkovits Imre, Földes Gábor, Gáli József, Mensáros László tudja, hogy 1956-ról beszélünk. Gáli József megírta a Szabadsághegy című színművét, Bessenyei elszavalta a Szózatot, Sinkovits a Petőfi téren a Nemzeti dalt, Földes Gábor rendező Győrben a vérontást igyekezett megfékezni, Mensáros László a debreceni színház forradalmi bizottmányának az elnöke lett, Darvas Iván pedig kiszabadította a politikai fogoly bátyját - röviden ennyi számukra annak a 12 napnak a története. De Gombos Katalin, Nagy Attila és Szörényi Éva is szereplői voltak ennek az időnek. Ki így, ki úgy de valamennyien #8220;bűnhődtek" ezért a boldog és szabad 12 napért.

Földes Gábort halálra ítélték, az ítéletet végrehajtották. Bessenyei, Darvas, Sinkovits, Mensáros, Gáli, Nagy Attila éveket ült börtönben. Sokan közülük már messze járnak tőlünk térben és időben, Szörényi Éva 92 évesen a tengerentúlról telefonon jelentkezett és a megnyitó közönsége így hallhatta gondolatait. Darvas Iván sem tudott személyesen megjelenni, hiába bizakodtak a rendezők, a résztvevők, nem tudta vállalni a közszereplést.

A kiállítás rendezői
 
A kiállítást azoknak a számára, akik nem tudják az internetet kezelni a hat művész életművét és az eseményekben betöltött szerepét bemutató, eredeti cikkekkel gazdagon illusztrált füzet teszi élvezhetővé. A kiállító térben kialakított internetes kávézó lehetővé teszi, hogy egyszerre többen tudják a számukra legérdekesebb információkat egy időben keresni, használni.
A kiállítás anyagát gyűjtötte, összeállította és a látványtervet készítette a Színháztörténeti Intézet két kiváló fiatal munkatársa Czékmány Anna és Kulcsár Viktória. Partnerük volt az informatikai kivitelezésben és a vizuális megjelenítésben Gebauer Gergő. Mindhármuknak gratulálok, kiváló és értékes munkát végeztek!

A kiállítás létrehozását az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kezdeményezte. Együttműködő partnerek voltak az 1956-os Intézet (a Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány) és szakmai segítséget nyújtott a Főváros Levéltár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltára, továbbá Magyar Nemzeti Filmarchívum, az MTI, a Magyar Televízió, a Magyar Országos Levéltár és a Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Aki egy szép, emelkedett és érzelmileg, szakmailag is jó délutánt akar eltölteni 56 és igazi szellemének és mondanivalójának a jegyében, annak ajánlom, hogy 2007.február 25-ig bármelyik csütörtöktől vasárnapig 14 és 18 óra között menjen el a Bajor Gizi Emlékmúzeumba. Értékes időt fog ott eltölteni.

Angyal Mária
Művészeti író