Bodolay Géza Kecskeméten igazgat - és Nagyváradon rendez

Hogyan jött az ötlet, hogy Nagyváradon dolgozzon?

A váradi Színház direktora, Meleg Vilmos kért fel és én azonnal igent mondtam.

A színház színészeivel készíti az előadást vagy visz magával művészeket Kecskemétről?

Nagyváradon is kitűnő színészek vannak, bizarr volna máshonnan hozni a játszókat.

A darabot egyébként Ön választotta?

A darabválasztás is az övék, s bár kicserélhettem volna, ez föl sem merült. A Rokonok régóta szerepel a megvalósításra váró darabjaim "listáján". Ez egyébként már a harmadik Móricz rendezésem. Nyíregyházán a Sári bírót, a Nemzetiben az Úri murit bízták rám, s bár soha nem én választottam a művet, kedves produkcióim közé tartoztak, ahogy a nagyváradi előadásunkat is nagyon szeretem.

Belekerültek a műbe saját átírások, hozzátett Bodolay féle gondolatok, politikai aktualitások?

A Lehetetlen leküzdésének vágya hozta egykor össze Adyt és Móriczot.
A Világ azóta minden változása ellenére alapvetően ugyanolyan maradt és marad mégis. Általában még a remekműveknek is vannak szunnyadó periódusai. Móricz Rokonokjánál Magyarországon jelenleg nehéz lenne aktuálisabb és színvonalasabb színpadi szöveget írni.
Valójában először azt hittem, hogy aktuál-politikai ötleteit is beleírta a regényt színre alkalmazó Babarczy Móricz mellé, de nem.
Minden a regény szövegéből került a színpadra. Az már a színházi helyzeteink fonák érdekessége, hogy eredetileg éppen a megélhetéséért (is) küzdő Móricz kényszerült a történet "élét" elfogadhatóvá tompítani a saját kortárs közönségének operetteken és népszínműveken edzett gyomrához.
A 2002-es nagyváradi előadásunk mindösszesen tizenöt sor Ady "vendégszöveggel" hódol napjaink szinte kötelező átírás-divatjának és "vendég" Arany János is:
"Deák Ferenc, megélünk mi kend nélkül, Szeretjük a szabadságot rend nélkül." - énekelte a Demokrata-nótában.
A szándék az övékkel, Adyéval és Móriczéval közös: megmutatni, felmutatni, hogy milyen sorsok között őrlődhet a mindenkori kultúrtanácsnokból lett főügyész a Rokonok világában.
A színjátszás világszerte eltávolodóban van a naturalizmusok félreértéseitől, erről a Minőség forradalmában már kortársként igen pontosan fogalmazott Németh László, amikor a pamfletet, a rövüt és a burleszket jelölte meg a huszadik század érvényes színpadi formáiként.
A magyar színjátszás ebből a múlt (huszadik) századi formavilágból egész korszakokat hagyott ki.
Mit lehet immár a huszonegyedik elején tennünk? Játszunk tovább, Beethoven István-nyitányával és Házavatójával a fülünkben, mintha időközben a romantika óta mi se történt volna. Persze a háttérben ott a Bécsi Munkásinduló.
A Sertéshízlaló körüli panamákban "túl sok volt a romantika", - de Kopjáss Istvánnak mainapság éppen olyan fényes esélye van a túlélésre, mint volt a múlt és a még múltabb századokban.

Az új kecskeméti rendezéseiről - az Álszentek összeesküvéséről és az Allonsanfan-ról - vannak már konkrét elképzelései?

Ezekre is régóta készülök. Bulgakov mindenkoron meghatározó élményem volt, csakúgy mint a Taviani-testvérek filmje az itt maradt túlkoros lázadókról.

A kecskeméti Katona József Színház új évada egész évben változatosan sok bemutatóval kecsegtet.

2002/2003-as évad szeptember 7-én mindjárt egy nyíregyházi vendégjátékkal, a Sok hűhó semmiérttel kezdődött el. Majd szorosan utána 21-én az első bemutatóra is sor került Ólomkatona és Papírlány címmel, melynek főszerepeit két gyermekszínész - Krett Dániel és Sirkó Eszter - játsszák.
Hihetetlen sebességgel, arra mindenképpen utalva, hogy már nyár végén is kemény munka folyt a kecskeméti teátrumban, szeptember 27-én bemutatták a Fekete Pétert Puskás Tamás rendezésében. A főszerepekben Magyar Attilát és Básti Julit láthatja a közönség. Az évad végén lesz még egy zenés előadás, melyet Iglódi István rendez majd Orfeusz az alvilágban címmel.
Juronics Tamás Társulata klasszikus zenére készít előadást Huszadik század címmel, melynek december 13-án lesz az első nyilvános előadása. A keszthelyi, nyáron megtartott előbemutatót követően még október 18-án sor kerül Puskás Tamás másik rendezésére is: A Sok hűhó semmiért főbb szerepeiben Magyar Attilát, Kerekes Évát és Andorai Pétert láthatja a közönség.

A Kamarában egy másik történelmi időszak, a tizenkilencedik század is képviselve lesz, méghozzá Schiller Ármány és szerelem című műve által. Ádám Tamás Andorai Péterrel, Balogh Erikával és Szarvas Attilával a főszerepben állítja színpadra a darabot, melyet november 14-én mutatnak be. Ezután Vándorfi László Karinthy Omnibuszát rendezi, míg Tasnádi Csaba tesvére, Tasnádi István Malacbefőttjét állítja színpadra, mely magyarországi ősbemutató lesz.
Az Üzemszínház három új előadással várja a nézőket. Először október 11-én Bresan Paraszthamletjét rendezi Merő Béla Vas Gáborral, Magyar Kingával, Vitéz Lászlóval és Haumann Petrával a főbb szerepekben, majd egy O'Neill következik.
A tizenharmadik bemutató még nem eldöntött, a színház megvárja a legizgalmasabbnak tűnő ötletet, melyet leginkább megvalósítana.

Fotó: Peti Péter

Kapcsolódó linkek:
A kecskeméti Katona József Színház 2002/2003-as évada
A Nagyváradi Állami Színház 2002/2003-as évada