|
Láng Zsolt: A szatmárnémeti Színház
Olvasom A Hétben, hogy Szatmárnémetiben március 15-én Döbrentei-műsort mutattak be, annak ellenére, hogy a színház volt igazgatója, Parászka Miklós nyílt levélben hívta fel a figyelmet a dolog szalonképtelenségére. István István, a rendező válaszleveléből kiderül, hogy ő nem tájékozatlanságból ragaszkodott az előadás megtartásához, és többek között a több, mint háromszáz, dörgő vastapssal ünneplő nézővel igazolja magát. Nem esik jól, ha bántják Szatmárt. Elég nekem végigsétálni az elhanyagolt Kazinczy utcán, nyomasztó az is. Elég nekem a Színház melletti ellenséges divatházra pillantani, torkomban máris ott a gombóc. Aki nem járt még Szatmárnémetiben, tudnia kell, hogy a Színház valódi ékszerdoboz. A Milánói Scala, csak kicsiben. És persze kopottan, porosan. De a por lefújható könnyen, előbb-utóbb pénz is lesz rá. Olyan gyönyörű színháza van Szatmárnak, hogy egy németországi milliomos jelentkezett, megvenné az egészet, hogy lebontassa, majd kövekként elszállíttassa, és vagyonát rááldozva, eredeti szépségében felépíttesse magának. Nem esik jól, ha a szatmári Színházról rosszakat írnak. Vagy jókat írnak, de azt rosszként olvasom. Nem az esik rosszul, hogy István Istvánnak annyira tetszenek Döbrentei versei, hogy március 15-én azokból rendez műsort, egyúttal így kívánva hozzájárulni, ahogy írja, a valódi Döbrentei-kép kialakításához. A háromszáz dörgő szatmári néző a rossz. Még akkor is, ha tudom persze, hogy a közönség könnyen félrevezethető. Abban azért még tudok reménykedni, hogy István István összetéveszti a dörgést a dürgéssel. * LÁNG Zsolt, író. Szatmárnémeti, Románia, 1958 okt. 17. Nős, Felméri Judit. T.: Kolozsvári Műszaki Főiskola, 1982. É.: 1982-89-ben Szatmár megyei falvakban tanár, 1990-től a marosvásárhelyi Látó c. folyóirat szerkesztője. 1993-ban Móricz Zsigmond-, 1994-ban Soros-, 1995-ben New Yorkban Yaddo-ösztöndíjas. F. m.: Fuccsregény (1989), Csendes napok (1991), Perényi szabadulása (reg. 1993), A Pálcikaember élete (1994), Hányan mentek Piripócsra? (1995), Bestiárium Transylvaniae, Az ég madarai (1997). Kapcsolódó cikkek: Hír 230.Az Írószövetség Erdélyből (03. 27.) |
További cikkek ebben a rovatban
