Az önkormányzati kőszínházak finanszírozása

Színpad

- Ki vetette fel, a finanszírozási problémát?

- Még korábban a zalaegerszegiek javasolták, hogy erről jó lenne, ha a bizottság tárgyalna. Mi átvettük az ajánlásukat. Ennek a lényege. 1996-ban létrehoztak egy jó finanszírozási rendszert. A színházaknak a költségvetés elsősorban az épület működési költségeire, kisebb részben a művészeti munka támogatására folyósítja a pénzt. Utóbbit úgy határozták meg, hogy egy önkormányzati forinthoz egy forintot ad az állam. Mára ez 44 fillérre csökkent. A működési támogatás növekedése is jelentősen elmarad az inflációtól, ezért a színházakban csak a produkciós költségek terhére tudják elvégezni a szükséges felújításokat és karbantartásokat. Egyes számítások szerint 4,4 milliárd forinttal több támogatás jutott volna a színházaknak, ha az eredeti arányokat megőrizték volna

.

- Mi az önök javaslata?

- A támogatási rendszer struktúrája jó, a probléma a pénzügyi feltételek biztosításában rejlik. A művészeti tevékenység kiadásaihoz meghatározott állami támogatás összege úgy kerüljön meghatározásra, hogy a szorzószám az előző évi % mértéknél ne lehessen kevesebb egy adott önkormányzat esetében. Ez megfelel a most alkalmazott szisztéma fő gondolatának, ugyanis az önkormányzat legyen érdekelt saját színháza támogatásának emelésében.
Megoldást jelentene a színházak számára, ha a működési támogatás valóban fedezné az intézmények működési kiadásait. Segítene az intézmények működésén az is, ha az önkormányzati támogatás a kötelező elemeken túl (törvény által meghatározott személyi juttatásokat érintő emelések) legalább inflációt követő lenne, valamint: a központi költségvetés un. II körös támogatása (ez a művészeti támogatás) egy alsó korlát megállapításával kerülne meghatározásra, de annak is mindenképpen inflációt követőnek kellene lennie.

- Milyen fogadtatásban részesült a megszólalásuk?

- Általános figyelem fogadta, én úgy tapasztalom, hogy mindenki örült és fontosnak tartja, hogy erről beszélünk és a legjobb tudomásom szerint kormányzati szinten sem utasítják el, mert ott is belátják, hogy meg kell oldani a gondot.

- A Terasz birtokába jutott dokumentum szerint Babarczy László, a legendássá vált kaposvári színigazgató javasolta, hogy vessék fel a színházvezetők kiválasztásának és kinevezésének kérdését. Véleménye szerint: "1.) A jelenlegi pályázati rendszer összességében nem megfelelő az alkalmas vezetők megtalálásához. A pályázatok kiírását szakmai előkészítő munkának kell megelőznie, még a pályázat kiírása előtt. 2.) Kívánatos, hogy az önkormányzat világos és teljesíthető követelményeket fogalmazzon meg a színházvezetők részére. Pl. minimális nézőszám, vagy előadásszám; gyermek-, ifjúsági-, illetve zenés előadások léte és aránya. 3.) Nem kívánatos, hogy az önkormányzat akár formálisan, akár informálisan beleszóljon a műsortervbe, a szerződtetésekbe, a művészek javadalmazásaiba, vagy egyéb, a színház belső életét érintő kérdésekbe." Ezekről a kérdésekről esett e szó?

- Elsősorban finanszírozási, gazdasági kérdésekről beszéltünk. A fentiek is természetesen nagyon fontos kérdések. A vezető kiválasztása is akkor a legjobb, ha a szakmai megítélés a legfontosabb benne. Jó, hogy véleményt mond a színház is, a kinevező önkormányzat is, de mindenképpen értékközpontúan kellene működnie a véleményezésnek. Készíthetnénk valóban olyan javaslatot, amely a kétségkívül demokratikus rendszeren belül érvényesíteni tudná a szakmai megítélés döntő szerepét.

- Ön a székesfehérvári Vörösmarty Színház tiszteletbeli tagja. A jubileumi évad fejeződött be, 125 éve épült a színház. Milyen tapasztalatokat szereztek az önálló társulati működéssel kapcsolatosan?

- Ez a társulat rövid ideje működik, még nem alakult ki az a színházi szerkezet, ami egy állandó társulattal működő színházhoz kell. Az épület rekonstrukcióra szorul, erre elkészült a tervezet. Mivel az önkormányzat nem volt olyan anyagi helyzetben, ezért nem lehetett olyan mértékben bővíteni, és gazdagítani a társulatot, mint ahogy szerettük volna. Nincs állandó rendezője a színháznak, még vendégrendezőkkel dolgozik, a színház arculatához hozzátartozik egy rendező. Egyébként nagyon ambiciózus, tehetséges társulatunk van, amely szereti a közönségét, így a viszonzás sem marad el.

- 1962-ben készült el az épület, újjáépítése aktuális a már említett rekonstrukció, ha létrejön, mikor kezdenek neki és amíg tart addig hol játszik a társulat?

- Az idén harmadszor adtuk be a pályázatot, a címzett támogatásra, azt reméljük, hogy végre megkapjuk. A fehérvári színház az egyetlen, amelyik nem ment át, ilyen rekonstrukción. Van játszótér, de a körülmények mostohák lesznek, ha a támogatást megkapjuk, akkor lesz egy rövidített évad, mert szétbontják a házat, és teljesen új színház épül, reméljük 2004 őszére.