A lehető legnagyobb csendben Békéscsabán lezajlott egy mostanában különlegesnek számító igazgatói pályázat, összesen egy pályázó volt Konter László. Mióta igazgatja a színházat? Tíz éve, ez már a negyedik ciklusom amibe belekezdek. Abban a tekintetben különös a pályázat, hogy nem volt körülötte balhé, és probléma. Amikor idekerültem a színházhoz akkor volt. |
Cigányprímás-Jankovits József és Szóka Júlia |
Mit tudhatunk a színiiskoláról?
Fiatal Színházművészeti Szakközépiskolának hívják. A színház alapítványt tett és az működteti, a színház művészei tanítanak benne, és persze sok más tantárgy is van a szakmai tárgyak mellett. Ez az iskola 3 éves szakközépiskolai képzést és 1 év művészképzést biztosít. Amikor befejezik a tanulmányaikat, akkor készül el az a nagyszínházi előadás amelyben megmutathatják magukat, ezt követően kezdenek el mozogni, meghallgatásokra járni. Meggyőződésem, hogy 4 év kell ahhoz, hogy egy növendék úgy beérjen, hogy eséllyel állon egy igazgató elé. Ezt a gondolatomat bizonyítva látom abban, hogy, a mi elhelyezkedési arányunk 85%-os, ami úgy gondolom, hogy akármilyen szakma számára jó eredménynek számít. Mennyien végeznek egy évben? Egy évfolyamban 8-10 fejezik be a tanulmányaikat, a jelentkezésnél magasabb a lányok aránya később ez kiegyenlítődik, mire végeznek, de nagyobb az érdeklődés a lányok részéről a szakma iránt, miközben a szerepek arányában ez fordítva van. |
Sztárcsinálók |
Az újabb megbízatás nyílván jelenti a korábbi munka elismerését. Mennyivel emelkedett a színház támogatása?
Jelentősen emelkedett, mégis a vidéki színházak igazgatóinak ülésén arról tárgyaltunk, hogy ez az emelkedés elment zömmel a közalkalmazotti béremelés terheire. Ez a teljesítési kényszer megeszi a plusz összeget. Sokkal jobb anyagi kondíciókkal nem vágunk neki a következő éveknek sem, mégis ahogy eddig mindig megcsináltunk, amit elképzeltük, még akkor is ha határt szabott a pénz hiánya az álmainknak, mégis ezek az álmok színesek voltak és főleg a megvalósulását a nézők jó szívvel fogadták. Olyan stabil közönsége van a Békéscsabai Jókai Színháznak, ami irigylésre méltó, nézőproblémánk nincs. Még színesebb álmokra vállalkoznánk, ha több anyagiakkal rendelkeznénk. Az országos lapok képviselői igen ritkán jutnak el vidéki színházi produkcióhoz, Önök mennyire élnek az Internet adta lehetőséggel. Próbálunk élni vele, az e tekintetben is nehéz anyagi helyzetben, de megpróbálunk megragadni minden lehetőséget evvel kapcsolatban. Most már van a színháznak egy-két éve számítógépe, Internet-e, honlapunk, de ez még nem az igazi, a frissességét és a naprakészségét tekintve. Igyekszünk ezen változtatni, ahogy az anyagi helyzetünk engedi. Nagyon nagy elmaradásaink vannak minden téren, a színészek fizetését tekintve, a színház állapotát és műszaki paramétereit tekintve is. Egy direktornak a felelős gondolkodásának odáig kell terjednie, hogy ebbe minden szegmens beleférjen. Az "egész színházat kell átjuttatni a túlsó partra" minden naptári évben, és eddig ez sikerült is. Csányi Tibor gazdasági igazgató kollégámmal együtt a stabilitásra nagyon figyelünk, nincsenek elmaradásaink, be nem váltott ígéreteink, kintlévőségeink. |
Tóték - Gáspár Tibor, Karczag Ferenc, Szilágyi Annamária és Tarsoly Krisztina |
Ez nem általános. Nem lehet nem megkérdezni: mint az egyik legtapasztaltabb színházigazgatót, mi a véleménye a szegeden kialakult helyzetről?
Sok összetevője lehet, aligha tudnám egy ilyen beszélgetésben röviden kifejteni, hogy ne legyek valamelyik oldallal igazságtalan. Mindenféle dologból következik az önkormányzatiságból, a pályázati rendszerből, az alulfinanszírozottságból. Nem óhajtok senki fölött ítélkezni. Szerződtetési időszakban vagyunk, mekkora mozgás lesz? Nem mozgatom nagyon a társulatot, ennek megvan a maga veszélye, nem jönnek új impulzusok annyira, mintha állandóan cserék lennének. Az iskolából is jönnek növendékek, de mindez együtt azt is jelenti pozitívumként, hogy nagyon együtt gondolkodó és egymást szerető egyedekből áll a társulat, akikkel jó együtt dolgozni. Egyébként én az evolúciónak vagyok a híve, és nem a revolúciónak, nem ugrok neki egy társulatnak, amit én elvárok az a mindennapokban az egymáshoz való közlekedésükben, béke és a humanisztikus gondolkodás a másikkal szemben, amit ezzel szemben elvárok, hogy a színpadon ontsák ki egymás vérét, a szerepekben. Theater.hu fotó Ilovszky Béla |