| Bonta Zoltán 1979-től 1992-ig volt rendezőasszisztens a MAFILM-nél, 1983 óta rendezőként is dolgozik. Először Bódy Gábor Nárcisz és Psyché-jében működött közre. Később András Ferenccel, Grunwalsky Ferenccel, Kardos Ferenccel, Sándor Pállal, Simó Sándorral, Sas Tamással és külföldi rendezőkkel dolgozott. A Sorstalanságban Koltai Lajos rendező jobbkeze. - Hogyan került a Sorstalanságba? - Mondhatni, egy időben indultunk a pályán Barbalics Péterrel. Két évvel ezelőtt kaptam meg tőle a Sorstalanság forgatókönyvének akkori változatát, amelyet szakmai zsargonnal mondva "lemértem", vagyis megbecsültem, milyen hosszú lesz a film. Ezenkívül különféle "listákban" felmértem a technikai és személyi igényeket. - Stopperórával? - Évek alatt szerzett rutinnal mérhető, hogy egy dialógokkal alig vagy telitűzdelt forgatókönyvoldal milyen hosszú lehet a filmen. - Részletezzük a "lemérést" és a "listát" konkrétabban. - Vegyünk például egy koncentrációstábor-beli jelenetet. Tartalmazza az építészeti vonatkozásokat, a szereplőket, jelmezeiket és a hangulat visszaadásához szükséges technikai eszközöket. Például, ha a könyv szerint esik az eső, akkor olyan esőt kell produkálnunk, ami a leírtaknak, valamint a rendező és az operatőr elképzeléseinek leginkább megfelel. Ha zápor, akkor zápor, ha permet, akkor permet, ezekhez megfelelő felszerelés és szakembergárda szükséges. Amennyiben a jelenet a tábort egy jövendőbeli szemlélő mértéktartásával láttatja, akkor a "listának" tartalmaznia kell, hogy ehhez elég-e daru vagy helikopter, esetleg más eszköz kell, mert mindegyik eltérő szakembergárdát igényel - Ha jól értem, maga a "lista" a forgatókönyvben leírtak, plusz a rendező elképzelései emberekre, tárgyakra, eszközökre lefordítva? - Így is lehet mondani. Több listáról kell beszélnünk, és ezek a forgatókönyv valamennyi képéhez kapcsolódóan, a forgatókönyv mellett úgynevezett diszpozíciós könyvként tartalmazzák azokat az információkat a vezető részlegvezetők és valamennyi stábtag részére, melyek alapján a film költségvetése, a napokra lebontott gyártási terv, valamint a későbbi film készül. - Most vegyük azt, hogy a táborban alkonyodik. Azonkívül, hogy a nap lemegy a maga járásával, mi kell ehhez a líraian szárnyaló, ugyanakkor mindennapos természeti jelenség felvételéhez? - Fel kell mérnem a szöveghossz és a rendező elképzelése alapján a jelenet hosszúságát és azt, hogy az ismétlésekhez szükséges "beállás" mennyi időt vehet igénybe. - Vagyis hogy mennyit beszélnek? - Igen, mennyit és hogyan beszélnek. Pergőn vagy lassan. Milyen mozgások történnek a szereplőkkel és a háttérben. Milyen kellékekkel mi történik a jelenet alatt. Számtalan szempontot kell figyelemmel kísérni a tervezéskor. - Végül is a naplementét rendesen lehet "listázni"? - Egyet kivéve: sem délben, sem éjfélkor nem lehet alkonyt felvenni. A napjáráshoz és az egyéb természeti körülményekhez kell alkalmazkodnunk és nagyon pontosan kiszámolnunk, hogy az adott nagyon rövid időszakban hányszor lehet a jelenetet felvenni. - Hány forgatási nap lesz? - Hatvanöt. Pár nap németországi helyszín kivételével Magyarországon forgatjuk a produkciót. - Mikor kezdődik a lényegi munka? - A zsidók magyarországi deportálása a forgatókönyv által természeti képekkel megtámogatott, történelmi hűség szerinti időben. |
 |
| Fotó: Tarr Erika |
| Koltai Lajos az első koncentrációs tábori jeleneteket aranyló őszben képzelte el. Egy szép természeti kép és az emberi brutalitás kontraszthatása nagyon erőteljes. Ez a terv, melynek megvalósulása csak akkor kezdődhet, ha a pénzügyi háttér erre lehetőséget ad. Koltai Sutyival 2002 novembere óta dolgozunk a film részletekig ható előkészítésén. Az elkészült diszpozíciós könyv és a gyártási terv alapján körvonalazódott a Kertész Imre Nobel-díjas regényéhez méltó igényességgel készítendő film tényleges költsége. Hitelesen rekonstruálni és filmre venni az 1944-45-ben történteket sokba kerül, több európai országból kell a számunkra kedvező koprodukciós partnert megtalálni. - Tegyük fel, összejött annyi pénz, hogy kezdődhet a forgatás. A "listák" szerint olyan a készenléti állapot, hogy azon nyomban csattanhat a csapó? - Szükséges előkészületek után igen. Az előzetesen kiválasztott szereplőkkel, stábtagokkal meg kell kötnünk a szerződéseket. A díszlettervek építésre, a jelmezek varrásra várnak. - Az ön "listáján" nekem még van néhány rubrika, amit be kéne ikszelni. Ki lesz Köves Gyuri? - Egy budapesti fiú. Az első húsz gyerek közt vele is találkoztunk. - Mikor derült ki, hogy ő lesz az? - Már az első kötetlen beszélgetést követően komolyan felkeltette Koltai Lajos érdeklődését, az ő arca, a tekintete hordozta azt, amit a rendező úr keresett. A későbbi próbafelvételeket, a "középdöntős" videofelvételeket látva egyértelművé vált, hogy ő az, akit kerestünk. Az egyik jelenetpróbán felnőtt partnerét is úgy magával ragadta a játéka, hogy olyan felvétel készült, ami ritka. Ő olyan, amilyen Köves Gyurit szeretnénk megismertetni a világgal. - Tudja, hogy ő a kiválasztott? - Még nem. - Miért? - Tapasztalataink szerint azért nem szerencsés jóval a forgatás előtt a színészmesterségben nem jártas gyerekszereplőt beavatni, mert olyan előtanulmányokba kezdhet, amik nem mindig egyeznek a rendező elképzeléseivel. Hasonló helyzetre magam is emlékszem, találkoztam olyan gyerekszereplővel, akit szülei a forgatás előtt gyorsan színészképzőbe erőltettek, s olyan irányba változott, hogy lehetetlenség volt visszahozni. - Kiket avattak be a döntésbe? - A szüleit és a tanárait természetesen, és ők megnyugtatóan felkészültek erre a feladatra. - A többi fiú és felnőtt szereplő is készen áll? - Szinte százszázalékig. Ám kilé-tük addig nem publikus, amíg a szerződéseket alá nem írták. - Még van egy rubrika. Ki lesz az operatőr? - Akkor lesz teljes a "Bonta-lista"? - A kezdéshez igen. |
