Új barokk színház a Gödöllői Királyi Kastélyban

I. Grassalkovich Antal 1694-1771 (képen), szegény nemesi családból származott, s ügyvédként kezdte pályafutását 1715-ben. Később a XVIII. századi Magyarország egyik legnagyobb főurává vált. Egyre nagyobb politikai hatalomra tett szert és vagyonában is mindinkább gyarapodott, s álmai között szerepelt, hogy kialakít egy egységes birtoktestet, amelynek Gödöllő lehetne a központja.1741-ben megkezdte főúri lakhelyének megépíttetését, amely Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyaként ma is Gödöllő legfőbb nevezetessége.
Mivel Grassalkovich Antal igen eredményesen gazdálkodott a kincstári javakkal, hűségéért és szolgálataiért III. Károly bárói címet adományozott neki 1732-ben. Gazdasági és politikai érdemeiért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s ugyanebben az évben titkos tanácsosává nevezte ki.

Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezőségére és rendezésére. Gödöllő központjában házsorokat, uradalmaiban 33 templomot építtetett. Községrendezői tevékenységének köszönhetően Gödöllő 1763-ban mezőváros lett, vásártartási joggal.
Házasságaiból öt leány- és egy fiúgyermeke született. Végrendeletében is e feleségére és Antal nevű fiára hagyta minden birtokát. 1771. december 1-jén halt meg. Koporsóját a máriabesnyői templomban kialakított családi kriptában helyezték el.
Az unoka III. G. Antal telket adományozott a Nemzeti Színház felépítésére a mai Rákóczi út és Múzeum krt. sarkán, ahol 1837 augusztus 22-én felavatták - akkori nevén - a Pesti Magyar Színházat.

A kastély rekonstrukciós munkáinak elkezdésekor fedezték fel, hogy a bal oldali szárnyban, az istállóval szomszédos részen a több szint valamikor egy teret képezett. Így leltek rá az egykori színházra.

-A Terasz Klaniczay Péter műemlékvédelmi szakértőt kérdezte: műemléki szempontból mit jelent ez a megtalált színház?

-Nagyon nagy eredménynek számít, hiszen sokáig tervezők és kutatók csak sejtették a létét, írásos információk utaltak rá, de pontosan a helyét nem ismertük. A feltárásokkal egy időben a bécsi levéltár egyes dokumentumai alapján sikerült behatárolni a helyét, és így már a kezdeti stádiumban ennek a most megvalósuló állapota elképzelésekben már szerepelt, de sajnos csak az építkezés kezdetétől 15 év távlatában sikerült csak megvalósítani. Ez az egyik legnagyobb eredménye a kastély helyreállításának.

-Van e pontos adat, hogy mikor épülhetett?

-Van, 1770 körül, de már az 1800-as évek elején már nem is működött. Viszonylag hamar feledésbe is merült, mert átalakították és Erzsébet királyné idejében födémekkel újabb helységeket hoztak létre benne és szinte a nyoma is elveszett, de szerencsére az épület kubatúrája megmaradt és így megtalált nyomok alapján vált lehetővé a helyreállítása.

-Mindenképpen kellemes volt, de egy borzasztóan nagy kihívás, hogy egy ilyen öreg épületbe belevigyük mind azt a technikát, ami ma követelmény, de ez lehetőleg ne látszódjon, mert a műemléki illúziót megtörné.

- Az előzményekről mennyit tudtak?

- Annyit, hogy a kiegyezés után átépült a kastély, mert feleslegesnek tartották a színházat, szükség volt szobákra, így hát Ferdinánd, a császári főépítész ebbe a szárnyba behúzatott két födémet, egy hosszú falat, ami egy folyosót képezett mind a három szinten, és 15 szobára osztotta be a kastélynakezt a részét, ezzel a színház tulajdonképpen megszűnt, mintegy 130 évre.

- Volt e valamilyen dokumentáció arra vonatkozóan, hogy ez hogy nézett ki?

- Volt, csak mi nem tudtuk, hogy hol, így hamarabb készültünk el a rekonstrukcióval, mint a dokumentáció a kezünkbe került. Egy nagyon primitív kis alaprajz volt minden szintről, a bécsi állami levéltárban, amit tulajdonképpen azt igazolta, hogy mi nem rossz úton indultunk el, de ezt mi nem tudtuk használni közben, nem tudtunk róla.

- Mit tudtak?

-Tudtuk a nézőteremnek a méretét: 8 méter széles, 13 méter hosszú és 9,5 méter magas. A színpad ugyanilyen szélességű és 11 méter mély, és kétszintes karzat van.

- Van-e zsinórpadlás, illetve süllyedő gépezet?

- Süllyedő gépezet nincsen, zsinórpadlás az van, minden színházhoz kell hogy legyen, itt valóban a padláson van. A színpadnak a különlegessége, hogy a kialakításkor nem új épületrészt emeltek, hanem a régi épületnek egy háromszintes szárnyából kibontották a födémet. Ezt azért mondom, mert a színpad fölötti részen volt egy elegáns vendégszoba a váci püspöknek, és ebből csináltak zsinórpadlást. Mi a vendégszoba festéseit restauráltuk, kiiktatni, mint zsinórpadlást nem tudtuk, de a színpadgépezet nem itt van, hanem a fölötte lévő padlásszinten, itt valóban csak a zsinórok mennek át.

- Milyen technikával működik a zsinórpadlás?

- Most elektromosan fog működni, az egész technikáról annyit érdemes elmondani, hogy hiteles rekonstrukciója egy XVIII. századi színpadtechnikának, oldalkulisszák vannak, amelyeket a színpad alatti fából készült gépezet működtet, korábban emberi erővel, de most elektromosan működtethető.
Felülről pedig un. szuffitákat engednek le ezek a színpadmennyezetnek a felső részét takarják. Ez egy tökéletes Barokk színpadképet tud adni.

-A világítás akkoriban gyertyavilágítás volt, most mi lesz?

-Most elektromos világítás van, egyrészt biztonsági okokból, másrészt az emberek látásigénye megváltozott. De ez a világítás szabályozható, és ezzel mindenféle fényhatást el lehet érni, akár a barokk kori sötétséget is.

-Hangtechnikai berendezés?

-Van hangosítása, de szerintem nincsen rá szükség, de különleges effektusok bejátszásához, vagy playback miatt fel van szerelve.

-A földszint és a karzatok milyen férőhelyesek?

-A földszinten 85 fő, a karzaton 10 fő, a felső karzat kizárólag a műszaki személyzetnek van, oda a nézők nem juthatnak fel.
A rekonstrukció mellett épült egy földalatti épület. Többek között a színpad alatt két új emeletet kellett alápincézéssel létrehozni kelléktárnak, díszletraktárnak és egyebeknek, azért kellett a föld alá tenni, hogy ne zavarja a kastélynak a műemléki látványát, ott helyezkednek el a színészeknek az öltözői, díszletraktárak, személyzeti, és épületgépészeti helyiségek.

-Ez azt jelenti, hogy önálló színházként is működhet, nemcsak befogadó színházként. -Feltehetően igen. Persze a barokk díszletek kis helyen is elférnek, jelenleg az operaházzal van egy együttműködési megállapodás. -Ön ezt megelőzően került e kapcsolatba színháztervezéssel?

-Nem sajnos. De ez annyira speciális feladat, én ennek a műemléki oldalát terveztem a színházi oldalát megértettem, mert kitűnő kollegákkal sikerült együttdolgozni Schmidt Jánossal leginkább.

- Mennyibe került a rekonstrukció?

- 1,3 milliárd forintba.

- Milyen forrásból?

- Hitelből.

- Mennyi idő alatt készült el?

- Egy év alatt.

-Sokat vitatkozunk a kollégákkal, de én azt szoktam mondani, hogy öltözz fel szépen, fogd kézen a kedvesedet és menj el a Nemzeti Színházba egy előadásra. Én így voltam ott és nagyon jól éreztem magam.

A magyar színházat szeretők - a nézők és színházi emberek - rövid időn belül a legrégebbi és a legújabb technikával gazdagodtak. Elmondható, hogy kevés kivételtől eltekintve a színház-épületeink kitűnő állapotban vannak. Ami a falakon belül történik - az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó tapasztalatai alapján -, #8230; nem a falakon múlik!

Fotó: a szerző