| "...nem szoktam interjúra vállalkozni, mert általában nem azt írják le, amit mondok, vagy félre értik, vagy elferdítik!" mondta a telefonba, amikor felhívtam. Nem túl bíztató kezdet. |
Az Új-Lipótváros és Angyalföld ölelésében - kőhajításnyira a Dunától - egy régi bérház, lift nélküli felső emeletére felkapaszkodik a látogató, már rég megbánta, hogy kíváncsi alkat. Kedves mosoly kíséretében invitálják, menjünk még feljebb a lakáson belül... a kis piros karikák ugrálni kezdenek a látogató szeme előtt. Amikor körbenéz az ember, elfelejti hol is van: mintha Párizs egyik tetőtéri műtermében járna. A lépcsőfeljárónál színházi makettek. Minden arra vall: itt művész lakik. |
 |
| Zeke Edit kedvesen megnyugtat, hogy itt aztán nem lesz interjú, nem szeret beszélni a munkáiról, beszéljenek azok helyette. ...a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolai érettségit követően eredetileg textillel foglalkozott, majd úgy alakult, hogy négy szemesztert végzett a moszkvai Szurikov Képzőművészeti Akadémián. Végül a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott. |
 |
 |
 |
| Már főiskolás korában tervezett az Ódry Színpad vizsgaelőadásaihoz, ahol a saját korosztályával dolgozott együtt. Ezt követően Hegyi Árpád Jutocsa hívására került a Kecskeméti Katona József Színházba az un. Jancsó Miklós korszak után. Lendvai Ferenc - a régi-vágású, kissé konzervatív, de rendkívül korrekt - igazgatása alatt kezdte színházi pályafutását. Sokat köszönhet első igazgatójának: "megtanított színházul gondolkodni, ügyesen terhelt feladatokkal". A vidéki színház "mindenevő" programja változatos feladatokkal látja el a tervezőket, mégis főként zenés produkciókhoz tervezett. Sokat tanult Angyal Mária klasszikus színház-látásából és profizmusából. Nagyon sokat köszönhet Hegyi Árpád Jutocsának, együtt szerződtek mindketten Miskolcra, ahol a kilencvenes évek elején egy rendkívül érdekes és tehetséges fiatal csapat került össze. A színház épületét abban az időben újították fel, Európa egyik legkorszerűbb, sok játszóhellyel rendelkező intézménye jött létre. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, az egy generációhoz tartozó fiatal rendezők között. Abban az időben sokat dolgozott együtt Hegyi Árpád Jutocsával, Telihay Péterrel, Kiss Csabával. Bár Miskolcon volt szerződésben, sok más színházban is tervezett. |
 |
 |
 |
| Emlékezetes sikert aratott Nyíregyházán a Hegedűs a háztetőn, Schlanger András rendezésében, amelynek díszlet és jelmez terveit is készítette, amit a P. Weiss: Marat-Sade sikere követett Telihay Péter rendezésében. Az Új Színház megalakulásakor Novák Eszter - az egyik legjobb barát - rendezései: Csongor és Tünde (díszlet-jelmez), Patika (jelmez), Figaró házassága (jelmez), Grabbe: Tréfa, szatíra, irónia, és a Koldusopera aratott sikert. Tervezett szabadtérre, kamaraszínházba, szobaszínházba, prózai és zenés (opera-operett-balett) produkciókhoz díszletet és jelmezt egyaránt. |
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
| Bacsó Péter: Balekok és Banditák, a Tigriscsíkos kutya, Deák Krisztina Köd című filmjeihez készített jelmezt, Szívesen emlékszik az Ivo Krobot rendezte Hrabal: Harlekin milliói (díszlet-jelmez) valamint Komárnóban, a Telihay Péter rendezte Csehov: Sirály (díszlet-jelmez) előadásokra. |
 |
| Bacsó Péter: Balekok és Banditák |
 |
 |
 |
| Bár szerényen elhallgatja, 1997-ben elnyeri a Színházi Fesztivál legjobb tervezés díját, egy évvel később kiérdemli a Jászai Mari-díjat és a Színikritikusok díját. Több csoprotos kiállításon szerepelt: Műcsarnok, Prágai Quadrienálé kétszer is, most készül a harmadikra. Melbourne, Seoul, Tokió Tel Aviv. |
 |
 |
| Fotó:Peti Péter |
