(MTI) - A budapesti születésű Szonda Éva 1984-ben debütált a Tisza-parti városban, majd hamarosan a Szegedi Nemzeti Színház vezető énekesnője lett. Mint azt a mezzoszoprán elmondta, a pályája kezdetén kitűzött álmai valóra váltak abban a városban, amelyet mára már otthonának tart. Legnagyobb álma Bizet Carmenje volt, s ez szinte azonnal teljesült, hiszen ezzel indult a pályafutása. Ezt követően jött Verdi Aidájában Amneris szerepe, majd több drámai hősnő megformálása. Emellett számtalan más típusú szerepet is játszott, Hamupipőkét például több feldolgozásban is énekelte. Nagy álmok már nem maradtak az egykori listán, hiszen az idő eltelt, de biztos, hogy vannak ebben a korban is olyan szerepek, amelyekkel boldoggá teheti az ember magát és természetesen a közönséget is - hangsúlyozta a primadonna.
Andrejcsik István az utóbbi időben a színpad mellett a tanításban, az utánpótlás nevelésben is kiveszi a részét a szegedi egyetemen. "Jó érzés egyre több, általam kinevelt művésszel együtt színpadra lépni" - jegyezte meg a bariton. Andrejcsik István hozzátette: a huszonöt év szinte észrevétlenül telt el, hiszen ebben a szakmában folyamatosan jelen van az újrakezdés, a megújulás, így nem érzi az ember, hogy telik az idő.
Az énekesek jelenleg a hétvégén debütált Kalózkalandban mutatják meg tehetségüket. A hajónyi kalózról, egy iskolányi szűzleányról, egy csapat tökkelütött rendőrről, egy agyalágyult ezredesről, egy igazi angol úriember-kalózkirályról és egy fiatal férjre áhítozó idősödő vénlányról szóló abszurd humorú Gilbert-Sullivan-operettben Andrejcsik Istvánt Stanley ellentengernagyként hallhatja a közönség, míg Szonda Éva Ruth, a kalózok szolgálólánya bőrébe bújt.
