November 28-i, pénteki bemutatóval Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye nyomán, Görög Imre és G. Beke Margit fordításának felhasználásával, Hársing Hilda szövegkönyve alapján viszik színre a stúdiószínpadon a Szonya című előadást, Szabó Máté rendezésében.
"A regényem címe: Részegesek. Nem csupán az alkoholizmust vizsgálja, hanem vetületeit is: családi képek, gyermeknevelés efféle környezetben stb. Legalább húsz ívre tervezem" - írja Dosztojevszkij egy, az 1860-as évek kezdetén kelt levelében. Ki gondolná, hogy ezek a sorok a Bűn és bűnhődésre utalnak, hogy ez a mű eredetileg aktuális tárcaregénynek indult a pétervári nyomorról, az alkoholizmus által tönkretett családokról, és csak később kapcsolódott hozzá a szerzőt a kényszermunka évei óta foglalkoztató "értelmiségi bűnöző" figurája és lélektani története?
Elképzelhető tehát a Marmeladov család, illetve Szonya aspektusából szemlélni a regényben felsorakozó eseményeket. A tizennyolc éves lányt mostohaanyja megháborodva a nélkülözéstől ráveszi, hogy harminc rubelért eladja magát, majd rendszeresen az utcán keresse meg mindannyiuk kenyerét, és alkoholista apjának az italra valót. Részeg apját elgázolja egy rohanó kocsi, mostohaanyja pedig beleőrül helyzetük teljes kilátástalanságába, majd ő is meghal. A sorscsapások közepette Szonya megismerkedik egy volt egyetemistával, aki iránt végzetes vonzalom támad szívében, de aki hol a világ legszeretetreméltóbb és legönzetlenebb emberének mutatkozva felkarolja őt, hol eltaszítva magától sötét bűnök elkövetését sejteti vele. Szonya azonban kitart mellette, még akkor is, amikor a fiú bevallja, hogy gyilkos, sőt kettős gyilkos...
A Szonya című produkcióban Fodor Annamáriát, Almási Sándort, Huszár Zsoltot, Kovács Krisztiánt, Lendváczky Zoltánt, Pokorny Liát és Tordai Terit láthatja a nagyérdemű.
Egyetlen nap játszódik a Viktor, avagy a gyermekuralom című önéletrajzi ihletésű családi dráma, 1909. szeptember 12-én, a Paumelle család otthonában, Párizsban, Viktor születésnapján. Viktor épp egyidős a századdal: az első repülőgépek, a nagyhatalmi politika, az anarchizmus, a patriotizmus, a morális válság, a szexuális szabadosság és a kábítószerek korával. Isten nincs, mindent szabad. A darab figurái ebből a világból valók, amelynek hamis morálját kineveti a szerző, Roger Vitrac. Viktor pedig kineveti a felnőttek világát, lerántja annak álarcát. De ezzel felborítja e morál nélküli világ egyensúlyát... És közben úgy tűnik föl, hogy az elmúlt száz év alatt a szürrealista vaudville-ből naturalista tragédia lett.
A szerb Radoslav Milenkovic rendezésében (premier: november 29. 19 óra) Vass György alakítja a főszerepet. Viktor anyját, Bánsági Ildikó, apját Gáspár Sándor játssza.
