Születésnapi levél - Törőcsik Marinak

Színpad

Drága Mari!

Nagy öröm Magának születésnapi műsort szervezni, fogalma sincs, hogy milyen lelkesen mondott igent mindenki, akit felkértünk. Képzelje el azt a hangszínváltozást ami a "parancsolj kérlek" és a "nagyon szépen köszönöm, ott leszek" között történik általában a "felkérő" telefonbeszélgetéseken.

- Szervusz... szívességet szeretnék tőled kérni...
- Parancsolj kérlek (Rideg udvariassággal mondja. Karcos a mondat, ilyen hangja van az érett görögdinnyének, mikor az első késszúrás hatására magától megreped. Ebből a két szóból kihallható, hogy az illető minden rosszra felkészült, sőt még elszánás is érezhető, hogy bármit hall, vissza fogja utasítani)
- Szeretnénk, ha Törőcsik Mari születésnapi műsorában fellépnél.
- Nagyon szépen köszönöm, ott leszek. (A hangszín változás szinte leírhatatlan. Hulló mézcsepp bársonyon landol. Angyal szárnya belehasít a bárányfelhőbe.)

Erről a megható készségről szól az alábbi mulatságos történet.
Az ünnepelt Szabadi Vilmost, a világhírű muzsikust szerette volna látni-hallani a műsorában.
Munkatársaim megszerezték a telefonszámát, egy hónappal ezelőtt felhívtam.

- Halló Jordán Tamás vagyok
-Szervusz Tamás, mi van öregem?
- Szeretnénk, ha Törőcsik Mari születésnapi műsorában fellépnél.
- (Kis hallgatás után) Nagyon szívesen, de mit kellene csinálnom? (Méz landol a bársonyon, bár kihallani a bizonytalanságot).
- Amihez kedved van
- Most így hirtelen fogalmam sincs majd kitalálok valamit. De csak a jövő héten tudom megmondani, hogy ráérek-e.

 
Most el kell mondanom a poént, csak így érthető a történet. Szabadi Vilmos helyett Ragályi Elemér telefonszámát kaptam meg. Szabadi Vilmossal ismerjük egymást, de nem szoktunk beszélgetni, Ragályi Elemérrel, a kiváló operatőrrel, sokat dolgoztunk együtt, barátok vagyunk. Ragályi nem értette, hogy mi a fenét csinálna ő a műsorban, ezért volt annyira megütközve. Én viszont Szabadi Vilmossal beszéltem, és azt gondoltam, hogy a hatalmas repertoárral bíró kiváló művész hirtelen zavarba jött, hogy mit is válasszon.

Egy hét múlva felhívom "Szabadi Vilmost".
- Halló, Jordán Tamás
-Szia Tamás, még mindig nem tudom, hogy itthon leszek-e. Majd holnapután hívlak.
- OK. Szia.
- Szia.

Két nap múlva késő este csörög a telefonom. Nem nézem, a kijelzőn, hogy ki hív.

- Halló, Ragályi Elemér
- Szervusz Elemér, mi van?
- Ne haragudj, még holnap délig kérek határidőt.
- Elemér! Én Jordán Tamás vagyok. Biztos, hogy engem akartál hívni?
- Hát persze, te most viccelsz.
-Milyen határidőről beszélsz?
- Azt ígértem, hogy ma megmondom, hogy ráérek-e a Törőcsik műsoron résztvenni, de ezt csak holnap délelőtt tudom meg.
- (Jézus Mária, fogalmam sincs, hogy miről beszél, valaki a színházból biztosan meghívta az estre) Jól van Elemér, hát akkor holnap. Szeretettel várunk, ha tudsz jönni.
- És ha ráérek, akkor mégis mit kell csinálnom?
- Semmit, itt vagy és velünk ünnepelsz.
- Mert arról volt szó, hogy csinálok valamit.
- (Ez nagyon meglep) Nem Elemér, erről nem volt szó.
- Hát akkor szervusz.
- Szervusz.

Másnap délelőtt, csörög a telefon, a kijelző: Szabadi Vilmos

- Halló, Ragályi Elemér.
- Jordán Tamás.
- Hallod, te nagyon be voltál rúgva tegnap este, össze-vissza beszéltél.
- Idefigyelj... (Bennem már összeállt a kép, most értettem meg, hogy Szabadi Vilmos nevéhez Ragályi Elemér tartozott, és elmeséltem neki).

Aztán persze hívtam a jó számon Szabadi Vilmost, a fenti történet megértette vele, hogy miért ilyen későn keresem - jön örömmel. Angyalszárny a bárányfelhőben.

Mindenki szereti Magát. Én is. Nagyon.

Isten éltesse!

Jordán Tamás